Infostart.hu
eur:
379.87
usd:
324.51
bux:
125212.21
2026. március 2. hétfő Lujza
A Világgazdasági Fórum logója a 56. davosi találkozónak otthont adó kongresszusi központ üvegfalán a svájci Alpokban 2026. január 18-án. Az idei találkozót január 19-23. között rendezik meg, mottója: A párbeszéd szelleme.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller

Feledy Botond: az európai vezetők próbálják majd „elkapni” Trumpot Davosban

Fontos üzenete van annak, hogy az Egyesült Államok elnöke is részt vesz a davosi világgazdasági fórumon a héten. Feledy Botond külpolitikai szakértő azonban a vitás kérdésekben érdemi áttörésre nem számít.

Bár a davosi székhelyű Világgazdasági Fórumon (WEF) csak ritkán vesz részt az Egyesült Államok regnáló elnöke, Donald Trump a második ciklusában is ellátogat Svájcba, ami Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt az amerikai elnök magát is üzletembernek tartva abszolút ebben a közösségben érzi otthon magát, és ezeket az embereket tartja fontosnak az ő külpolitikájában is, vagyis a látogatása jelzi, mennyire értékeli az üzleti világot. Másfelől az is beszédes, hogy Donald Trump eddig egyetlen olyan multilaterális diplomáciai eseményre sem látogatott el Európába, ami egy klasszikus, hivatalos, sokoldalú államközi találkozót jelentett volna – tette hozzá a szakértő.

„Ott volt Ferenc pápa temetésén, illetve a párizsi Notre Dame újranyitásán, de amikor 66 multilaterális szervezetből léptette vissza az Egyesült Államokat, ez is jól mutatja, hogy inkább egy informális találkozóra megy el, és ott folytat különböző tárgyalásokat. Most az Egyesült Államok egy külön ingatlant rendez be erre a célra Davosban, hogy Trump tárgyalásait tudják majd a helyszínen biztosítani” – mondta.

Bár az amerikai elnök európai utazásának pozitív üzenete is lehetne, a jelenlegi világpolitikai helyzetben ennek jelentőségét nem érdemes Feledy Botond szerint túlértékelni. Korábban arra lehetett számítani, hogy Volodimir Zelenszkij részvételével talán az ukrán, orosz, amerikai és európai pozíciók közelíthetők egymáshoz, ez most nem tűnik valószínűnek, hiszen mindent elnyomott a grönlandi krízis.

Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy különböző felállásokban az európai vezetők – akik szintén meg fognak jelenni Davosban Friedrich Merz német kancellártól Emmanuel Macron francia elnökig –, próbálják majd meg Donald Trumpot leültetni és rábírni arra, hogy a grönlandi ügyet valamilyen más módon oldják meg, mintsem a sziget eladásával vagy katonai megszállással.

Feledy Botond szerint ugyanakkor ez egy komoly esély lehet az európai vezetők számára, hiszen az Egyesült Államok elnökének véleményénél sokat számít, hogy adott témáról kivel beszélt utoljára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Macron kiadta a parancsot: Franciaország kiterjeszti Európára atomernyőjét, új fegyverek gyártásába kezdenek

Macron kiadta a parancsot: Franciaország kiterjeszti Európára atomernyőjét, új fegyverek gyártásába kezdenek

„Fejlett elrettentés” néven új, fokozatosan kiterjesztett európai együttműködési keretet indít a nukleáris arzenálja európaivá tételével Franciaország, amelyben szövetségesek részt vehetnek gyakorlatokban, és bizonyos helyzetekben francia stratégiai erők telepítésére is sor kerülhet partnerországok területén – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök bresti beszédében hétfőn. Kiemelte, hogy a létfontosságú francia érdekek meghatározása és a nukleáris döntés joga kizárólag Párizsnál marad. A francia elnök ezzel párhuzamosan a nukleáris arzenál megerősítését is meghirdette – robbanófej-szám növelésével, az adatok közlésének leállításával és egy új, 2036-ra tervezett ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró programjának megerősítésével –, mondván: a fegyverzetkorlátozási rendszer erodálódása és a nukleáris kockázatok növekedése miatt Európának nagyobb stratégiai mélységre és saját képességekre van szüksége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×