Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
A Világgazdasági Fórum logója a 56. davosi találkozónak otthont adó kongresszusi központ üvegfalán a svájci Alpokban 2026. január 18-án. Az idei találkozót január 19-23. között rendezik meg, mottója: A párbeszéd szelleme.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller

Feledy Botond: az európai vezetők próbálják majd „elkapni” Trumpot Davosban

Fontos üzenete van annak, hogy az Egyesült Államok elnöke is részt vesz a davosi világgazdasági fórumon a héten. Feledy Botond külpolitikai szakértő azonban a vitás kérdésekben érdemi áttörésre nem számít.

Bár a davosi székhelyű Világgazdasági Fórumon (WEF) csak ritkán vesz részt az Egyesült Államok regnáló elnöke, Donald Trump a második ciklusában is ellátogat Svájcba, ami Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt az amerikai elnök magát is üzletembernek tartva abszolút ebben a közösségben érzi otthon magát, és ezeket az embereket tartja fontosnak az ő külpolitikájában is, vagyis a látogatása jelzi, mennyire értékeli az üzleti világot. Másfelől az is beszédes, hogy Donald Trump eddig egyetlen olyan multilaterális diplomáciai eseményre sem látogatott el Európába, ami egy klasszikus, hivatalos, sokoldalú államközi találkozót jelentett volna – tette hozzá a szakértő.

„Ott volt Ferenc pápa temetésén, illetve a párizsi Notre Dame újranyitásán, de amikor 66 multilaterális szervezetből léptette vissza az Egyesült Államokat, ez is jól mutatja, hogy inkább egy informális találkozóra megy el, és ott folytat különböző tárgyalásokat. Most az Egyesült Államok egy külön ingatlant rendez be erre a célra Davosban, hogy Trump tárgyalásait tudják majd a helyszínen biztosítani” – mondta.

Bár az amerikai elnök európai utazásának pozitív üzenete is lehetne, a jelenlegi világpolitikai helyzetben ennek jelentőségét nem érdemes Feledy Botond szerint túlértékelni. Korábban arra lehetett számítani, hogy Volodimir Zelenszkij részvételével talán az ukrán, orosz, amerikai és európai pozíciók közelíthetők egymáshoz, ez most nem tűnik valószínűnek, hiszen mindent elnyomott a grönlandi krízis.

Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy különböző felállásokban az európai vezetők – akik szintén meg fognak jelenni Davosban Friedrich Merz német kancellártól Emmanuel Macron francia elnökig –, próbálják majd meg Donald Trumpot leültetni és rábírni arra, hogy a grönlandi ügyet valamilyen más módon oldják meg, mintsem a sziget eladásával vagy katonai megszállással.

Feledy Botond szerint ugyanakkor ez egy komoly esély lehet az európai vezetők számára, hiszen az Egyesült Államok elnökének véleményénél sokat számít, hogy adott témáról kivel beszélt utoljára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hamilton már levezet, Leclerc mintha másfelé kacsingatna – mi lesz veled, Ferrari?

Hamilton már levezet, Leclerc mintha másfelé kacsingatna – mi lesz veled, Ferrari?

A maranellói csapat a második helyen áll a konstruktőrök vb-pontversenyében, de a Miami Nagydíj alapján csökkent az esélyük a világbajnoki címekre. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője az InfoRádióban azt mondta, a Ferrari a szezon elejéhez képest nem tudott akkorát előrelépni, mint a McLaren vagy a Red Bull, és a pilóták körüli folyamatos pletykák is nehezítik a jövő tervezését.

Ezeket is megörökölte az új parlament az előző ciklusból

Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában automatikusan három visszaküldött törvény marad az előző ciklusból, ezek közül egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály a legrégebbi.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kell csinálni, de nem így - miért tartott a Fidesz-kormány Ursula von der Leyen évtizedekre szóló paktumaitól?

Kell csinálni, de nem így - miért tartott a Fidesz-kormány Ursula von der Leyen évtizedekre szóló paktumaitól?

Az Orbán-kormány hivatalos leváltása után a Patrióták pártcsaládban helyet foglaló fideszes képviselőknek még három évig szól mandátumuk az Európai Parlamentben. Ugyan az intézmény és annak altestületei közel sem hordoznak akkora erőt az uniós döntéshozásban mint a Bizottság vagy a tagállamok, a kereskedelmi kapcsolatok terén jól látható, hogy egy bizonyos töréspontig újabb és újabb aggályok-vizsgálatok behozásával késleltethetik az alkukat. Ezen a fronton a nemzeti és pártpolitikai érdekektől egészen a morális megkérdőjelezhetőségig vannak tényezők, ezért a Bizottság eddigi munkájáról és arról, hogy a leköszönő kormány mi tehetett volna a helyzet javításáért, Győri Enikőt, a Fidesz kereskedelmi ügyekért felelős EP-képviselőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×