A javaslat értelmében a jegybank a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványokat, illetve az MNB által létrehozott alapítványok nem végezhetnek befektetési vagy más pénzforgalmi tevékenységet.

Az indítványt Witzmann Mihály, a Gazdasági Bizottság fideszes alelnöke nyújtotta be. A módosítás a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt érinti. A szabályozás célja, hogy a „a jegybank a törvényi feladatait minél hatékonyabban tudja ellátni, az ezen kívül eső tevékenységei mérséklődjenek”. Céljaival összhangban vagyonkezelő alapítványt nem alapíthat, az általa alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket – idézi az Index a határozattervezet. A dokumentumban kitérnek arra, hogy mind az alelnökök, mind a Monetáris Tanács létszámának emelésére lehetőség lesz, előbbiek négyen lehetnek, a testület maximális létszáma pedig 11 főre növelhető.

Korábban az új jegybankelnök, Varga Mihály személycseréket követően azonnal vizsgálatot kezdeményezett az alapítványok ügyében, erről levélben tájékoztatta is Orbán Viktort miniszterelnököt. Az MNB közleménye szerint az egyeztetések folytán a kormány egyetértett a jegybanktörvény módosításával, amelyről úgy vélik, segíti a transzparenciát és a működésük racionalizálását.

Ugyanakkor Dávid Ferenc, a DK országgyűlési képviselője kivonult az előterjesztést tárgyaló gazdasági bizottság üléséről. „A törvényhozás megcsúfolása az, ahogyan a nemzeti bankot érintő módosításokat előkészítették”– fogalmazott, ugyanis az ülés előtt alig 2,5 órával érkezett meg a dokumentum a számítógépére. „Ilyen súlyú kérdéseket nem lehet így megtárgyalni. Ebben a színjátékban nem kívánok részt venni” – ezekkel a szavakkal hagyta el az üléstermet.

Az Állami Számvevőszék korábban kiszivárgott jelentése szerint a korábbi MNB-alapítványok átláthatatlanul és pazarlóan gazdálkodtak, megkérdőjelezhető hatékonysággal. Windisch László, az ÁSZ elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy a közvélekedéssel ellentétben az MNB-alapítványok vagyonának nagy része – legalábbis papíron – nem tűnt el nyomtalanul. Az alapítványok által kezelt mintegy 500 milliárd forintos vagyon zöme továbbra is lekövethető, a tényleges kár mértéke pedig körülbelül 150 milliárd forint lehet.

Matolcsy György volt jegybankelnök az Indexnek adott interjújában a ÁSZ-jelentésekről azt mondta: „iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek.” Különösen a lengyel GTC-befektetés értékelését vitatta, amit a számvevőszék a tőzsdei árfolyam alapján határozott meg. Matolcsy határozottan állította, hogy „az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot”, és szerinte az ingatlanos cégek esetében az EPRA NTA-módszertant kellett volna alkalmazni a valós érték meghatározásához.

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vezetése már hivatalba lépése előtt világossá tette: a jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett. Ezt a célkitűzést segíti az Országgyűlésnek benyújtott, a jegybanktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat – közölte a jegybank az MTI-nek kedden küldött közleményében.

Emlékeztettek, hogy Varga Mihály, az MNB elnöke 2025 márciusában fordult levélben a miniszterelnökhöz, amelyben a jegybank alapítványainak felülvizsgálatát kezdeményezte. Az egyeztetések folytán a kormány egyetértett a jegybanktörvény módosításával.

A törvényjavaslat értelmében a Magyar Nemzeti Bank a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket. A módosítás jelentősen javítja az intézményi transzparenciát és hozzájárul a jegybank működésének racionalizálásához – olvasható az MNB közleményében.