Infostart.hu
eur:
387.84
usd:
334.47
bux:
121157.9
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pexels.com

Meggondolta magát a WizzAir

Várhatóan csak 2026-tól állítja csatasorba új, nagy hatótávolságú gépeit a WizzAir Abu Dhabi, Szaúd-Arábiába viszont, bár több járatot indítana Európából, letett az ottani 50 gépes légitársaság alapításáról.

Szaúd-Arábiát mint beutazó piacot fejlesztené a Wizz Air a korábban tervezett ottani leányvállalat alapítása helyett - írja az airportal.hu a légitársaság vezér, Váradi József Reutersnek adott interjúja alapján.

A légitársaság még 2022-ben írt alá szándéknyilatkozatot az ország kormányával egy közös cég megalapításáról, később pedig kiderült az is, hogy a légitársaság ötven repülőgépes flotta állomásoztatását tervezte a királyságban - írják. A WizzAir több európai nagyvárosból is indított járatokat Szaúd-Arábia nagyvárosaiba, néhány hete pedig bejelentette, hogy a nagy hatótávú A321XLR repülőgépe először London-Gatwick és a szaúdi Dzsidda között jár majd jövő márciustól.

Eközben a vezérigazgató egy Egyesült Arab Emirátusokbeli lapnak arról beszélt, hogy az ottani WizzAir Abu Dhabi leányvállalat 2026 előtt nem állítja szolgálatba az első A321XLR-jét.

A légitársaság a 2025 végén piacra kerülő, továbbfejlesztett Pratt & Whitney GTF Advantage hajtóműre vár az Abu-Dzabiban történő forgalomba állításhoz, mert ez a változat jobban ellenáll majd az ottani forró és poros környezetnek a jelenlegi variáns. Az említett hajtómű takarékosabb és erősebb lesz az elődjénél.

A Reuters cikke arra is kitér, hogy a légitársaság londoni tőzsdén jegyzett részvényeinek árfolyama az elmúlt egy évben 42 százalékot esett. Váradi József szerint azonban a jelenlegi árfolyam nem tükrözi a vállalat tényleges teljesítményét. Szerinte a piac túlreagálja a helyzetet, és a geopolitikai események, valamint a Pratt & Whitney hajtóművekkel kapcsolatos problémák aránytalanul nagy hatással vannak a részvényekre.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×