eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Businessman holding smartphone and showing holographic graphs and stock market statistics lost profits. Concept of growth planning and business strategy. Display of bad economy form digital screen.
Nyitókép: A. Martin UW Photography/Getty Images

Az MNB friss jelentéséből kiderül, meddig emelkedhet a munkanélküliség

Az infláció üteme ez év végéig, döntően szeptemberben tovább emelkedik a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők miatt, utána jövő év elejétől lassulás várható, a dezinflációs hatások 2023 második felében erősödnek - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón csütörtökön.

Az MNB kedden már közzétette a jelentés főbb számait: 2022-re a korábban vártnál magasabb, 13,5-14,5 százalék közötti éves átlagos inflációt jeleztek előre az előző prognózis 11,0-12,6 százalék közötti értékével szemben. A fogyasztói árindex jövőre 11,5-14,0 százalékos sávban lehet, majd 2024-ben 2,5-4,0 százalékra lassulhat.

A szakember kiemelte: a 2023-as fordulat az árak alakulásában egyrészt "a globális recessziós ciklusra és a nyersanyag árciklus változására", másrészt a belső kereslet mérséklődésére és a fogyasztási kiadások csökkenésére vezethető vissza.

Az élelmiszerek áremelkedése Magyarországon sokkal magasabb volt, mint a régióban és az Európai Unióban. Ennek a hátterében a gyenge termelékenység húzódik meg,

ami a külső hatások felerősödését eredményezi.

Az elmúlt időszakban a fogyasztói árak gyorsan emelkedtek, így megközelítették azt a szintet, amit a termelői árak indokolnak, az emelkedő költségek szinte teljesen beépültek az árakba - húzta alá.

A monetáris politika hatókörén kívüli tényezők - mint például a rezsiárak módosítása - szeptembertől 2,5-3 százalékponttal emelik meg a havi inflációt egy évig, illetve az aszály további 1 százalékpontot ad hozzá - hangsúlyozta.

Balatoni András megerősítette a jelentés számait, miszerint

a gazdasági növekedés a második negyedéves markáns lassulás után idén éves szinten 3-4 százalék között alakulhat; 2023-ban 0,5-1,5 százalék közötti adat várható.

A jövő év első fele még gyenge teljesítményt hozhat, ugyanakkor a magyar makrogazdasági fundamentumok kedvezőek, és a külső kockázatok enyhülésével gyors élénkülés indulhat be a második fél évtől - tette hozzá.

Az aszály fontos termelési tényező, a gazdaság növekedését a következő időszakban 0,8 százalékponttal visszafogja - hívta fel a figyelmet.

A bizalmi indexek egyelőre markáns, a 2020-as év második negyedévi krízisénél nagyobb romlást mutatnak mind a fogyasztók, mind a vállalatok oldaláról.

Miután a vállalatok egyre pesszimistábbak a költségeik emelkedése és a növekedési kilátások romlása miatt, egyre kevesebben terveznek beruházásokat; a bruttó állóeszköz felhalmozás így 1,5 százalékkal csökken jövőre. A beruházási ráta továbbra is magas szinten stabilizálódik, amiben az is közrejátszik, hogy magas a beruházások árindexe: az idei 28,7 százalékos ráta után 27,8 és 27,5 százalék várható jövőre és azt követően - fűzte hozzá.

A konjunktúra lassulása a munkaerőpiacon is érződni fog, a munkanélküliség átmenetileg 2023 második feléig emelkedhet; a bérek jövőre az elmúlt évek átlagszintjén nőhetnek.

A konjunktúra lejtmenetére nemzetközi szinten a nyersanyagpiacok és a gabonapiacok is reagálnak, a búza tőzsdei jegyzési ára például a háború előtti szintre süllyedt és az olajár is hasonló tendenciát mutat. Az áram- és gázárak terén is érdemi mérséklődés következett be, ezen a területen azonban a geopolitikai fejlemények pillanatok alatt felülírhatnak mindent. A termelési láncok oldaláról a surlódások csökkentek, a kínálati oldalon kedvező fejlemények figyelhetők meg, a szállítási költségeknél is egyre inkább érzékelhető a fordulat - összegezte utalva arra, hogy a globális inflációs környezet mérséklődik.

Magyarországon a 4,9 százalékról 6,1 százalékra módosított költségvetési hiánycél elérhető idén, az adósságráta pedig az év végére kismértékben csökkenhet; 2024-től várható az, hogy a deficit 3 százalék alá csökkenjen, illetve az államadósság nagyobb mértékben csökkenjen - jelezte a jegybank igazgatója.

Arra is kitért: az uniós források kérdésében az MNB-nél úgy látják, hogy Magyarország és az Európai Unió álláspontjai közeledtek, ezért a források beérkezésére számítanak. Idén elképzelhető, hogy az előírtnál némiképp kisebb összeg, jövőre azonban annál magasabb folyhat be az államkasszába - tette hozzá.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben markánsan emelkedett, aminek döntő oka az energiaegyenleg romlása volt. Jövőre már - szemben az idei évvel - a nettó export pozitívan befolyásolhatja a mérleget - mondta Balatoni András az MNB sajtótájékoztatóján.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×