125 bázisponttal a mostani 11,75 százalékról 13 százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

"Az emelés mértékére nem számítottak az elemzők" – mondta a Portfolio elemzője, Beke Károly. "75, illetve 100 bázispontos várakozásokat fogalmaztak meg előzetesen, vagyis arra számítottak, hogy az eddigi havi ütemnek megfelelően folytatja havi emelési ciklusát a jegybank, vagy egy picit lassít rajta."

Hogy mi következhet ez után, arról még a jegybanki bejelentés előtt vélekedett úgy, hogy az emelési ciklus lezárását jelentik be; ez végül be is következett az MNB vezetői sajtótájékoztatóján. "Úgy gondolták, a végén még emelnek egyet az alapkamaton, és aztán lezárják a ciklust, nem fokozatosan, több kis lépésben fejezik be a szigorítást."

Emlékeztetett rá, hogy utoljára 2000 januárjában volt ilyen magas a jegybanki alapkamat, ennél magasabb csak a múlt évezredben.

Az elemző rámutatott arra a négy tényezőre, amelyről Virág Barnabás MNB-alelnök is beszélt a keddi sajtótájékoztatón; ezeket a tényezőket mérlegelte a jegybank, amikor a kamatemelési ciklus befejezéséről gondolkodott:

1. reálkamat-környezet (pozitív kamatkörnyezetet szeretnének elérni, az alapkamat legyen magasabb az inflációnál, 2023 elején van rá esély már)
2. inflációs fordulat (kevés a pozitív jel) 20 százaléknál az év végén
3. az ország megítélésében beálló fordulat, az uniós támogatások megszerzése ("biztató jelek")
4. monetáris transzmisszió erősítése (likviditáscsökkentő intézkedések bejelentése augusztusban).