eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: pixabay

A Pénzügyminisztérium elmondta, mikor tér vissza 4 százalék fölé a GDP-növekedés

A kormány azon dolgozik, hogy a mostani nehéz időszakot sikeresen kezelje - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Makrokonferenciáján hétfőn Budapesten.

Tóth Tibor államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: az államháztartási hiány újra csökkenő pályára áll 2023 végére. A GDP-növekedés idén 4 százalék felett várható, a 2023-as gyenge év után pedig 2024-től újra a 4 százalék feletti tartományban lesz. Az infláció tetőzése 2022 végére várható - közel 20 százalékon -, ezután radikálisan csökken. Hozzátette, hogy a külső egyensúly nagyrészt a fiskális hiány mérséklődésével fog javulni.

A legfontosabb gazdasági mutatók alapján kiemelte: sikeresen kezelte a kormány a válságperiódust, amely a járvánnyal kezdődött. Tavaly a GDP 7,1 százalékkal nőtt, az államháztartási hiány is közelít a 3 százalékos célérték felé, miközben a munkanélküliség rendkívül alacsony. Idén az első negyedévben 8 százalékos, az első félévben 6 százalék fölötti a GDP növekedése a tárca előrejelzése szerint.

A beruházási ráta tartósan az uniós élmezőnyben van, a magánszféra és a vállalatok hasonlóan aktívak, mint az állami beruházások szintje. A romló nemzetközi kilátások ellenére a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriában tartották Magyarországot.

A jövőbeli kihívások közé sorolta az államtitkár, hogy

az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése viszonylag magas államadósság és fiskális hiány közepette érte az európai gazdaságokat.

Magyarország államadósságának szintje az uniós középmezőnyben van. A háború kitörése kedvezőtlenül hat a növekedési várakozásokra, különösen 2023-ban, és az energiahordozók drasztikus drágulása megborítja a fizetési mérleg egyenlegét - mondta.

Középtávú teendők közé sorolta az energiahatékonysági beruházások végrehajtását, és a megtakarítások ösztönzését, amellyel mérsékelhető a fogyasztói árakra nehezedő nyomás.

Besesek Botond adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár kérdésre közölte: a hosszú távú adóstratégiában nem terveznek változást, a szükséges intézkedéseket már meghozták. Nincs a tervben a vállalkozások életét befolyásoló változtatás sem. Az extraprofitadóról azt mondta, amikor kivetették, megvizsgálták a szektorok teherviselését,

"a válságálló szektorok kapták a nagyobb terhet."

A legtöbb extraprofitadó még nem érkezett be a költségvetésbe, ennek a hatása még nem látható - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×