Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Az Ausztriában bevezetett fokozott gépjármű-ellenőrzés miatt toródás az M1-es autópályán Mosonmagyaróvár közelében 2015. augusztus 31-én. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy Ausztria megszigorította a fellépést az embercsempészek ellen.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Új elkerülő út épül Budapest és Székesfehérvár körül

Új elkerülő út épülhet Komáromtól Székesfehérváron át Kecskemétig.

Az innovációs tárca államtitkára a Magyar Nemzetnek azt mondta: a kormány már döntött a fejlesztésről, készül a megvalósíthatósági tanulmány. A cél a nemzetközi áruforgalom elvezetése, az M1-es, az M0-s és az M5-ös főváros környéki szakaszainak tehermentesítésére. Mosóczi László szerint az elkerülőút megépítése lehetővé tenné az M1-es bővítésének elhalasztását is.

A megvalósíthatósági tanulmány tárgya az M1-es autópályából Komáromnál leágazó 13-as és 81-es, továbbá a Székesfehérvártól délre induló 63-as főút kétszer két sávosra alakítására a meglévő nyomvonalakon,

így létrejönne egy településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetés az M1-es és a szintén előkészítés alatt álló M8-as autópálya között

– mondta az innovációs és technológiai tárca államtitkára a Magyar Nemzetnek.

Mosóczi László szerint a nemzetközi tranzitforgalom növekedése miatt újfajta gondolkodásra van szükség a gyorsforgalmi hálózat továbbépítése során.

Az átmenőforgalom a legrövidebb idő alatt kíván túljutni az országon, ám jelenleg ez csak úgy lehetséges, hogy megközelítik a fővárost. Ennek az az oka, hogy a hazai gyorsforgalmi hálózat sugaras szerkezetű, vagyis a főközlekedési útvonalak 1-től 7-ig az M0-sból ágaznak ki. A tranzitforgalomnak azonban nem célja a magyar főváros megközelítése, egy északnyugati–délkeleti átlós útvonal jobban szolgálná a céljukat, miközben a budapesti és agglomerációs utak lélegzethez jutnának – mondtaMosóczi László.

A tranzitforgalom elvezetését szolgálná egy olyan gyorsforgalmi átkötés, amely az M1-en haladó kamionokat Komárom térségéből kiindulva Székesfehérvár mellett továbbhaladva a jelenleg tervezés alatt álló M8-ig vinné. Az M8-as keleti szakasza az M7-esből válik ki Enyingnél, és az M6-ost érintve Dunaújvárosig, majd a már korábban megépült autópályahídon át Kecskemétig vezet majd. Ott kapcsolódik az M5-öshöz, illetve a már épülő M44-eshez, amely Békéscsabára, majd Gyulára, illetve a magyar–román határra vezet.

Ha elkészül a fővárost mintegy 100 kilométeres távolságban elkerülő félgyűrű, annak jelentős következményei lesznek Budapest elővárosi forgalmára

– mondta az államtitkár.

Az egyre növekvő terhelés következménye ma az, hogy szükséges az M0-s déli szakaszának a burkolaterősítése, és előkészületben van az M1-es Győr és Budapest közötti szakaszának teljes felújítása, valamint a jelenlegi kétszer két sáv kétszer három sávosra bővítése. A szakember szerint ha a nemzetközi tranzit nem terheli majd a Budapest környéki utakat, nem lesz szükséges vagy csak később válik elkerülhetetlenné az M1-es sávbővítése.

Erről az útépítési tervről Palkovics László is említést tett pénteken, amikor az Ikarus székesfehérvári gyárában járt.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×