Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

58 éve nem történt olyan a Balatonnal, mint most - videó

Utoljára 1962-ben billent meg ennyire a Balaton víztükre, hétfőn 82 centiméter volt a kilengés a hazai tó nyugati és keleti partja között - hangzott el az M1-en.

A Ciara vihar Nyugat-Európa felől érte el Magyarországot, a medencehatás miatt ereje és iránya mérséklődött. A ciklon a nyugati országrészekben pusztított leginkább, a legnagyobb széllökést óránkénti 111 kilométeres sebességgel azonban a Kékestetőn mérték - közölte Juhász Árpád geológus.

Hozzátette, a Balatonnál a jellemző szélirány a nyugati és a Bakony felől érkező északnyugati, ilyenkor hirtelen veszélyes vihar jön létre és megjelennek a déli parton az ingatlanokat veszélyeztető nagy hullámok. Délnyugati szélirány sokkal ritkábban fordul elő, ilyen esetben tapasztalható a Balaton két széle közötti kilengés a víztükrön, aminek hatására Balatonkenese térségében magasabb a vízállás, mint Keszthelynél.

A szakértő hangsúlyozta, a szélenergia felhasználására hazánkban kevés helyen van kellően erős szél, ide tartozik a Kisalföld térsége, mivel a Dévényi-kapun át érkező erős légmozgások miatt ez a régió Magyarország legszelesebb vidéke.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×