eur:
408.07
usd:
375.09
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Bezárt vasércbánya Rudabányánál 2016. április 19-én. Szakemberek felmérései szerint Magyarországon közel tízezerre tehető a bezárt külszíni bányák és kőfejtések által okozott tájsebek száma. Április 22. a Föld napja. A világméretű környezetvédelmi akciónap társadalmi kezdeményezésként 1970-ben indult az Egyesült Államokból, Magyarországon 1990 óta tartják meg.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Ma van a Föld napja - változik a természetvédelem

Ma van a Föld napja, a mozgalom az Amerikai Egyesült Államokból indult egyetemi kezdeményezésre 1970-ben. Magyarország 1990-ben csatlakozott a világszintű, mára 175 országra kiterjedő mozgalomhoz.

A természetvédelem középpontjában eddig főként a védetté nyilvánítás állt, ám a jövőben az élőhelyek természetvédelmi kezelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése lesz a legfontosabb feladat – mondta Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára, a Föld napja alkalmából tartott központi rendezvényen.

A budatétényi rozáriumban tartott ünnepségen több mint ezer gyermek vett részt, kitelepültek a nemzeti parkok, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőeszközeivel is meglehetett ismerkedni.

A Központi rendezvényen kívül országszerte tartottak megmozdulásokat, az Állatkertben és a Budakeszi vadasparkban is környezettudatos foglalkozásokkal várják a hétvégén a családokat.

A Föld napjának idén a műanyag hulladék elleni küzdelem volt a kiemelt témája.

300 millió tonnányi műanyagot gyárt az emberiség évente és ennek mindössze 10 százalékát hasznosítja újra. 20 000 db pet palackot adnak el másodpercenként a világban és percenként egy teherautónyi szemét kerül a tengerekbe óceánokba, ahol országnyi szemétszigeteket alkotva sodródik. A Föld Napja alkalmából a Greenpeace a "Break Free From Plastic mozgalomhoz csatlakozva az egyszer használatos műanyagok betiltását követeli.

Simon Gergelyt, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője az InfoRádiónak elmondta: a műanyagok, aprózódva, kis műanyag szemcsékké bomlanak le, amelyek mindenhol megtalálhatóak. Korábbi vizsgálataink szerint az asztalunkra kerülő tengeri élőlényekben is ott vannak, vagy például a tengeri sóban, de a Dunában és a Tiszában is rengeteg műanyag szemcsét mutattak ki - tette hozzá. Azt még nem tudjuk pontosan, hogy miként hat az egészségünkre.

Az egyutas, eldobható műanyag csomagolás az elmúlt néhány évtizedben terjedt el - hanngsúlyozta Simon Gergely. Sok ország emiatt hozott határozott intézkedéseket, amelyekkel próbálják visszaszorítani ezeket a csomagolóanyagokat, a műanyag palackokat, poharakat, tányérokat.

Az újrahasznosítás csak nagyan kis részben tud megoldást adni erre a problémára. Hosszabb távon csak a megelőzés lehetne eredményes - vélekedett a szakértő.

Az Európai Bizottság januárban közzétett az Unió teljes területére kiterjedő, az egyszer használatos műanyagok és a tengeri műanyaghulladék felszámolására vonatkozó stratégiájának részeként közel 100 millió eurót fektetnének új technológiák és anyagok kifejlesztésébe, a visszagyűjtés és a feldolgozás modernizálásába.

Újdelhi, 2017. április 22.
Szeméthalmon átvezető úton gyalogol egy kisfiú Újdelhiben 2017. április 22-én, a Föld napján. Ezen a napon a világ országaiban különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. (MTI/EPA/Radzsat Gupta)
Szeméthalmon átvezető úton gyalogol egy kisfiú Újdelhiben 2017. április 22-én, a Föld napján. Ezen a napon a világ országaiban különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. (MTI/EPA/Radzsat Gupta)

A tervezet célja, hogy 2030-ra a műanyagok 55 százaléka újrahasznosított legyen, és a fejenként évente felhasznált műanyagzacskók száma a tagállamok mindegyikében 40-re csökkenjen az átlagos 90-ről.

Ilyen a magyarok hozzáállása

Saját bevásárlótáskát használ a magyarok közel fele, több mint egyharmaduknak fontos, hogy az adott márka tesz-e a fenntarthatóságért, és – bevallása szerint – a lakosság közel kétharmada szelektíven gyűjti a hulladékot, derült ki a Nielsen a Föld napja alkalmából 800 fő megkérdezésével végzett országos, reprezentatív felméréséből.

Legfontosabb környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalónak a víz- és energiatakarékosságot, illetve a szelektív hulladékgyűjtést tekintik a magyarok.

Olvadó jövőnk

A Föld napja alkalmából "Olvadó jövőnk - Az Északi- és Déli-sarkvidék törékeny jelene" címmel fotókiállítás nyílt a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kércz Tibor és Komáromi Csaba tárlata július 2-áig látogatható. Kércz Tibor expedíciós élményei között a jegesmedvékkel, a mára már a klímaváltozás szimbólumává vált állatokkal való találkozásáról is beszámolt az InfoRádiónak.

Mint mondta: motoros gumicsónakba szálltunk és a jégtáblák közt, amennyire lehetett, egy sziget partján lévő jegesmedvét próbáltunk megközelíteni. Láttunk egy nagyon sovány jegesmedvét, amint hínárral táplálkozott.

Valószínű, hogy a tél végeztével ott ragadt a szárazföldön, nagyon rossz állapotban volt. A szakértők a helyszínen azt mondták, hogy körülbelül 2050-re a Jeges-tenger áthajózható lesz nyáron, tehát a jegesmedvék élettere végérvényesen beszűkül.

Vad Balaton

Szintén a Föld napja alkalmából mutatták be a mozik a Vad Balaton című új magyar természetfilmet, amely a tó élővilágát és a környező geológiai képződményeket mutatja be.

Mosonyi Szabolcs, a film rendezője és operatőre az InfoRádióban elmondta, hogy a négy évszakos filmet két évig forgatták, az utómunka pedig fél évig tartott.

A film összekapcsolja a geológiát a vadvilággal.

Koncepciójuk volt, hogy klasszikus természetfilmet csináljanak, amely az évszakokat követi, de bevontak még egy idővonalat is, amely visszafelé megy a földtörténetben.

A film elején mutatják be a Nagybereket, amely néhány száz évvel ezelőtt alakult ki. Százezer-millió évet visszafelé haladva az időben jelennek meg a filmben többek között a vulkánok, a Pannon-tó üledékei, később pedig az ősóceán maradványai. Minden geológiai formát hozzákapcsolták a vadvilág egyik szereplőjéhez.

"Így bukkan elő például egy ősi vulkán kürtőjében fészkelő hollópár, vagy a valamikori tenger üledékébe ma fészküket vájó gyurgyalagok" - mondta Mosonyi Szabolcs.

"A klasszikus természetfilmek stílusában, tavasztól haladunk sorban az év különböző hónapjain és évszakjain keresztül. A téllel különösen szerencsénk volt, több héten át hatalmas jégtáblákat, jégtorlaszokat lehetett filmezni" - tette hozzá.

"A balinok, süllők ívását is sikerült lefilmeznünk. De bemutattunk vadmacskákat is, akik a ritkábban lakott hegyvidéken élnek, vagy várfalon költő vándorsólymokat is" - mondta a rendező.

"Szinte minden témához, amit szerettünk volna lefilmezni, külön kamerák kellettek.
A legextrémebb eset az volt, amikor a vándorsólymok filmezéséhez hatalmas teleobjektívet kellett felcipelnünk a hegyre. A denevérek filmezéséhez infrakamerát kellett használnunk, és így zavarás nélkül tudtuk filmezni őket, vagy más éjszakai állatokat" - mesélte Mosonyi.

A rendező kifejtette, hogy a film születésénél a koncepció az volt, hogy sok legyen a 4K-s tájképfelvétel, mert így a normál HD televízió felbontásának négyszeresét tudták vászonra vinni.

"Ez adja a különleges élményt, ezért moziban érdemes megnézni a filmet, mert még látványosabb, mint televízióban" - mondta a rendező.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×