Címke: természetvédelem (153 cikk)

A Kárpát-medence hüllőészleléseinek külön online térképe is van, azonban a legtöbbször ártalmatlan gyíkokkal és siklókkal találkoztak az emberek tavaly. Előfordult azonban olyan állat is, ami potenciálisan veszélyes.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádióban arról beszélt, hogy nem csupán a kivitelező cégek és önkormányzatok, de a magánszemélyek is képesek komoly természeti károkat okozni meggondolatlan, rosszul időzített munkálatokkal. Azzal kapcsolatban is adott hasznos tanácsokat, hogy így az őszi szezonban mit tehetünk az egészségesebb környezet érdekében.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri lakosságot, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat. Ez ugyanis nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.

A darvak átvonulóban vannak csak nálunk - mondhatni, megpihennek, mielőtt folytatják hosszú útjukat dél felé.

Szeptember elejétől a vizes élőhelyek közelében jó eséllyel találkozhatunk kicsi mocsári teknősökkel, ám a fiatal egyedekre sok veszély leselkedik.

Medveszámlálásba kezd a szlovák Állami Természetvédelmi Hivatal. A természetvédők és a vadászok közösen fogják begyűjteni a medveürüléket és szőrt, hogy genetikai mintavétellel mérjék fel az állomány nagyságát. A legfrissebb medvetámadás augusztus 20-án, szerdán történt Szlovákiában a liptói régióban.

A WWF Slovakia, a Mi vagyunk az erdő és az Aevis természetvédelmi szervezet felszólította a szlovák állami szerveket, hogy a következő vadászidényre nullás kvótát határozzanak meg a farkasok kilövésére Szlovákiában. Figyelmeztetnek, hogy az állomány gyérítése súlyosan érintené a populációt, valamint a természetes egyensúly fenntartásában betöltött szerepüket.

Az eddigi legnagyobb az a 3,8 kilós sárgafülű ékszerteknős, amit a Tiszából fogtak ki a napokban. Az inváziós, akváriumi fajnak semmi keresnivalója az élővizekben: kiszorítja az őshonos állatokat.

Az, hogy tízezrével pusztulnak, önmagában nem lenne baj a rövid életű kérészeknél, azonban rengeteg közülük az aszfalton hullik el, és így a petéik sem oda kerülnek, ahová kellene.

A továbbiakban a Natura 2000-es természetvédelmi területeken is engedélyezik a gáz- és olajkitermelést, még akkor is, ha az adott beruházás jelentős károkat okozhat a védett élővilágnak.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 535 millió forint támogatást nyert a KEHOP Plusz programban, amelyből vizes élőhelyek, kaszálók és patak menti területek újulnak meg.

Valószínűleg a látogatók által nagyon kedvelt nutriák a felelősek azért, hogy eltűnnek a tanösvény és az Öreg-tó tavirózsái. A szakemberek már csapdával is próbálnak védekezni.

A projekt egyik legfőbb hozadéka, hogy több mint 200 őshonos állat – magyar szürke szarvasmarha, bivaly, juh, magyar tarka szarvasmarha – tartási körülményei javulnak, amelyek kulcsszerepet játszanak a természetközeli élőhelykezelésben. Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára az InfoRádióban elmondta: a természetes gyepnek egyebek mellett akkor ideális az állapota, ha állatok legelnek rajta, az élővilág jövője szempontjából pedig nagy jelentősége van a génmegőrzésnek.

A vörös mocsárrákot vagy kaliforniai vörösrákot (Procambarus clarkii) Amerikából hurcolták be a világ számos tájára, így Magyarországra is. A rendkívül ellenálló és jól alkalmazkodó ízeltlábú komoly veszélyt jelent a hazai vizek őshonos rákfajaira, élővilágára.

Olyan madár fészkét találták meg, amiről köztudott, hogy nem válogatós, de ez az eset még a szakértőket is meglepte.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint a fa- és bokorvágásokat, tereprendezést, mederkotrást a téli hónapokban lenne szükséges végezni, mert így, hogy április-májusban rendelik el ezeknek az elvégzését, beláthatatlan károk keletkeznek a növény- és állatvilágban.

Magyarország egyik legszebb és legrégebbi természetvédelmi hagyományát, a madarak és fák napját ünnepeljük május 10-én, ez az alkalom több mint száz éve hívja fel a figyelmet a természeti értékek megóvására, különösen a madarakra és a fákra - közölte az Agrárminisztérium (AM)

A "hegyek szellemének" is nevezett hóleopárd nagyon rejtőzködő életmódot él, az ember számára olykor megközelíthetetlen hegyvidéki környezetben. Éppen ezért szenzációs, hogy egy természetfotósnak egyszerre négy példányt is sikerült levideóznia.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal karöltve fogott bele a pusztuló fenyőfák kitermelésébe, hogy életteret biztosítsanak fokozottan védett őshonos növényeknek.

Párbeszédre van szükség az inváziós fajok pozitív és negatív hatásairól, de az is ugyanennyire fontos, hogy kompromisszumos megoldás szülessen az adott faj kezeléséről – mondta az InfoRádióban Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.