Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Légi felvétel egy bányáról, ahol egy teherautó kavicskupacokon áll.
Nyitókép: Pexels.com

Sopronban is kimutatták az azbesztszennyezés jelenlétét

Sopronban vett mintákról igazolta a Greenpeace az azbeszt jelenlétét – tájékoztatta a szervezet pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a Greenpeace munkatársai április 22-én egy soproni parkolóban végeztek felderítést, ahol egyértelműnek tűnt, hogy a terület azbeszttel szennyezett, így a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vizsgálatát, kármentesítését kérték.

Mint írták, a soproni városvezetés a közösségi médiában jelezte, hogy tudomásuk szerint a megadott helyen nem osztrák bányából származó kőzet található. „A polgármester egy videóban kijelentette, hogy az ő adataik szerint Sopronban nincs érintett közterület, azonban elismerte, hogy a magánberuházásokkal kapcsolatban nem állnak rendelkezésükre információk” – fogalmaztak.

A Greenpeace-hez eljutott információk szerint sok magánberuházást érinthet az azbesztszennyezés ügye, ezért két helyszínen is a vizsgálat mellett döntött a szervezet. Mindkét esetben beigazolódott a szennyezettség gyanúja

– írták.

A mérési eredményeket a Greenpeace eljuttatja a hatóságoknak és Sopron önkormányzatának, intézkedésüket kérve.

Mint írták, a Pozsonyi úti helyszín egy forgalmas kereszteződés jelentős áthaladó autóforgalommal, ahol egy lakóautó-kereskedés található, amelynek közelében pár száz méterre lakóházak és temető van.

A másik helyszín az Egeredi-domb lakópark egyik utcája, ahol társasházat építenek. A magánberuházásban zajló építkezésről származó azbesztes kőzúzalék kikerült az útra, amelyen nincs aszfalt.

A közleményben kitértek arra is, hogy a Vas Vármegyei Kormányhivatal kivizsgálta az azbesztszennyezéssel érintett bozsoki parkolót és megerősítette a Greenpeace korábbi méréseit, így a környezetvédelmi hatóság közigazgatási hatósági eljárást indított.

Mint írták, az előzetes adatok szerint a nyugat-magyarországi településeket érintő azbesztszennyezettség lényegesen nagyobb mértékű, mint amit korábban bárki feltételezett.

A Greenpeace Magyarország levelet intéz a kijelölt egészségügyi és környezetvédelmi miniszterekhez, javasolva a hivatalba lépésüket követő rendkívüli intézkedések mielőbbi meghozatalát.

A Greenpeace álláspontja szerint az osztrák felelősség egyértelmű, mert bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy évek óta tudomásuk volt az osztrák hatóságoknak az érintett bányák termékeinek azbeszt-szennyezettségről, ezért a későbbiekben a kormánynak kell gondoskodnia a szükséges kártérítési mechanizmusokról, amelyek fedezik a mentesítés és egyéb védekezési költségeket.

A Greenpeace Ausztria által feltárt bizonyítékokat minden illetékesnek eljuttatja a szervezet.

A Greenpeace szerint a legfontosabb szempont az emberi egészség védelme, ezért az azonnali intézkedések között a szennyezettség mielőbbi feltérképezését, az érintett területek rendszeres, intenzív locsolásán túl a területek lehetőség szerinti lezárását, majd az azbeszttartalmú kőzetek mielőbbi eltávolítását kell elsődleges célnak tekinteni. Amennyiben ez rövid távon nem megoldható, ideiglenes letakarásuk és a szállítás előtti biztonságos izolálásuk szükséges – írták.

A közleményben idézték Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét, aki szerint javasolják, hogy az érintett minisztériumok vezetői, a szakhatóságok és intézmények, az érintett önkormányzatok vezetői, helyi parlamenti képviselők, valamint az azbesztmentesítési és -vizsgáló cégek szakemberei hozzanak létre egyeztető fórumot, ahol a helyzet rövid és hosszú távú megoldásairól is dönthetnek.

Az ügy rendezése érdekében a Greenpeace felajánlja magyar és osztrák kollégáinak szakmai tudását és tapasztalatait – tette hozzá a szakértő.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
A szemünk láttára törlik el a világ egyik legősibb keresztény régióját

A szemünk láttára törlik el a világ egyik legősibb keresztény régióját

Az orosz-ukrán háború árnyékában viszonylag kevés figyelmet kapott egy másik, sokkal régebbi konfliktus utolsó epizódja: 2023 szeptemberében az azerbajdzsáni hadsereg villámoffenzívát kezdett a többségében örmények lakta, szakadár Hegyi-Karabah régió ellen, a terület védelme mindössze két nap alatt összeomlott. A hadjáratot követően teljes exodus következett: Hegyi-Karabah lakosságának 99%-a, mintegy 100 ezer ember összecsomagolt és elmenekült Örményországba – félve az azerbajdzsáni hadsereg megtorlásától. Bár Baku biztonságos reintegrációt ígért a lakosságnak, ami azóta történt, igencsak arra enged következtetni, hogy az örmények félelme valamelyest jogos volt – Azerbajdzsán visszafordíthatatlanul elkezdte átalakítani Hegyi-Karabah arculatát, fokozatosan eltüntetve a régió örmény történelmének és keresztény kulturális hagyatékának nyomait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×