Jégbe fagyott kacsához vonultak ki a rendőrök, a tűzoltók, végül pedig a búvárok is a Ráckevei-Dunához egy kutyát sétáltató férfi jelzése alapján. A madár végül elrepült, mielőtt a segítségére tudtak volna sietni. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint ez egy teljesen felesleges akció volt. A szervezet az esettel összefüggésben arra kéri az embereket, hogy soha, sehol, semmivel ne etessék a vízimadarakat, mert „öngyilkos viselkedéstorzulást” okoz ezeknél az állatoknál, ami miatt nem mennek sehová, és néha bizony belefagynak a jégbe.

„Most nagyon az utca nyelvén fogok fogalmazni: az állatok között is vannak ostobák. Már az általános iskolában is tanulunk a természetes kiválasztódásról, és amelyik állat nem elég erős, az meghal”

– mondta az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A szakértő hangsúlyozta: a természetben minden nap egy „vizsga”, az élőlények is minden pillanatban döntéseket hoznak, ha pedig ezek a döntések jók, akkor az adott állat túlél, és képes lesz szaporodni, ami a legfontosabb küldetése az életben. Persze olyanok is vannak, amelyek rossz döntést hoznak, és jellemzően minél fiatalabb egy egyed, annál hajlamosabb erre, ami azért is fontos, mert így nem adja tovább a „rossz biológiai programját”.

A vízimadarak között is vannak olyan egyedek, melyek nem megfelelő környezeti választ adnak, a ragadozók, például rozsomákok, medvék, farkasok, rókák, sakálok szerencséjére – magyarázta Orbán Zoltán.

Északon, így Skandináviában és Alaszkában is vannak madarak, melyek belefagynak a vízbe, de a nagy többség azért betartja azt az alapvető túlélési szabályt, hogy a tél elől fagy- és hómentes területre kell húzódni.

Ezek a környezeti feltételek azért fontosak, mert a vízimadaraknak éjszaka nincs madárragadozójuk, csak a földi ellenségeiktől kell tartaniuk, és ha a vízen alszanak, akkor a közelgő veszély hangjára jó eséllyel felébrednek és elrepülnek. Másfelől hómentes területre is szükségük van, mivel ezek a madarak jórészt legelnek.

A szakértő elmondta: támadt egyfajta déjà vu érzése a keddi kacsamentő akció kapcsán, ugyanis amikor legutóbb, 2016-2017-ben volt ehhez hasonló vagy ennél is keményebb tél, akkor is voltak ilyen befagyásos esetek. Mint mondta, az egyesülettel akkor kezdték el a média segítségét igénybe venni egy kampányhoz, amit azóta is évente háromszor elismételnek. Ez arról szól, hogy soha, sehol, semmilyen körülmények között semmivel ne etessük a vízimadarakat.

Orbán Zoltán hangsúlyozta: a növényevő vízimadaraknak van egy olyan sajátossága, hogy ha valahol etetni kezdik őket, általában nyáron, akkor néhány hét alatt kialakul bennük három „öngyilkos viselkedéstorzulás”.

Ezek közül az első, hogy pár hét alatt teljesen felhagynak a természetes táplálkozással, és csak az ember által nagy mennyiségben bedobált ételre állnak át, ami viszont egészségügyi problémákhoz is vezet.

Másodszor az odaszokó madarak, főleg a hattyúk a közelben kezdenek fészkelni, a fiókáikat is odaviszik, a kicsinyeik is már ezt a viselkedést tanulják el. A rossz minőségű emberi táplálék miatt hiánybetegségek alakulnak ki náluk, ezek közül az egyik legsúlyosabb az úgynevezett „angyalszárny” betegség. A hiányos táplálkozás miatt a madaraknak olyan torz tollazata, ízületei, csontozata alakul ki fejlődés közben, hogy egész életükre röpképtelenek maradnak.

A harmadik „öngyilkos viselkedéstorzulás” pedig, amiről jelenleg is szó van, hogy ősszel ezek a madarak, felülírva az alapvető túlélési szabályt, nem vonulnak el, és így belefagyhatnak a vízbe. A szóvivő szerint a mostani eset egy szerencsésebb volt, de ugyanúgy ehhez a problémakörhöz tartozik. Úgy fogalmazott:

a rendőrök, tűzoltók, majd pedig a mentőbúvárok kivonulása egyetlen madárhoz jelentős költségekkel járt, ráadásul a búvárok a saját testi épségüket is kockára tették, amikor elindultak a jégen, mindezt azért hogy aztán a kacsa felébredjen és elrepüljön.

Orbán Zoltán megjegyezte: a hír úgy szólt, hogy a madár valószínűleg nem volt annyira befagyva, és bár ő maga nem volt ott a helyszínen, de valószínűsíti, hogy inkább csak arról volt szó, hogy a kacsa bent aludt a jégen, és nem akart fölkeni. Pontos számot nem tudott mondani, de úgy becsülte, hogy több millió állami forintba kerülhetett ez a téves riasztás.

A szóvivő ismét hangsúlyozta, hogy soha, semmivel nem szabad etetni a vízimadarakat. Egy másik példát is hozott: egy etetőhelyen ragadt, rossz viselkedésmintát kialakított hattyú a héten nagy riadalmat okozott azzal, hogy fogta magát, és egyszerűen kiballagott az autóútra. Hozzátette, szerencsére pont egy olyan autós jött, aki meg tudott állni, és a saját testével tudta védeni az úton-út mellett lábatlankodó madarat. Orbán Zoltán kiemelte, hogy

ez akár életveszélyes is lehet, hiszen ha valaki későn veszi észre az állatot és elrántja a kormányt, abból súlyos közlekedési baleset is lehet.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője elmondta, hogy a szervezet honlapján olvasható ezzel kapcsolatban egy nagyon részletes tájékoztató, illetve letölthető egy nyomdai minőségű plakát, amit kinyomtathatnak és kitehetnek a strandüzemeltetők, a horgászegyesületek, az önkormányzatok, tehát a vizes élőhelyet üzemeltetők. Ez figyelmezteti az embereket, hogy ne etessék a vízimadarakat, mert nincs rá szükségük, nincs rájuk jó hatással. Megemlítette, hogy az énekesmadarak etetése teljesen más eset, de azt sem azért tesszük, mert a túléléshez szükségük van rá, sokkal inkább a magunk gyönyörködtetésére, ezen madarak viselkedése viszont nem torzul általa.