Infostart.hu
eur:
363.35
usd:
310.93
bux:
135215.29
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Részletesebb indoklás: ezért hagyja el a Nemzetközi Büntetőbíróságot Magyarország

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója közölte: a Nemzetközi Büntetőbíróság jelenlegi működése nem illeszkedik többé Magyarország békestratégiájába. "A nemzetközi szervezeti tagságunknak csak akkor van értelme, ha az a világban zajló háborús konfliktusok békés lezárásán dolgozik" – fogalmazta meg a kormány álláspontját, majd pontokba szedte az érveket.

Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) azért hozták létre, hogy háborús helyzetek után igazságot szolgáltasson, biztosítsa azok tartós rendezését, és hozzájáruljon a békéhez - írja közösségi oldalán Orbán Balázs. Az ICC azonban az elmúlt években több esetben is olyan döntést hozott, amellyel lezáratlan, folyamatban lévő konfliktusokba avatkozott be, megnehezítve ezzel a békét és a tartós lezárás lehetőségét – ezáltal pedig többek szerint visszaélt a tagállamok által belevetett bizalommal.

Ha folyamatban lévő háborús konfliktusokban részt vevő államok vezetőit elfogatóparanccsal sújtják, jogosan merül fel a kérdés, hogy azután miként lesz lehetőség a tárgyalásra és a tartós rendezésre - közli a miniszterelnök politikai igazgatója.

"Magyarország nem ért egyet ezzel a megközelítéssel, illetve nem ért egyet azzal, hogy politikai nyomásgyakorló eszközként használjanak fel nemzetközi bíróságokat, valamint kinyilvánítja, hogy minden esetben a béke előmozdítását tartja szem előtt. Az ICC-t eddig is számos kritika érte jogtudósok és gyakorló állami vezetők részéről, számos tanulmány és közlemény mutatott már rá a szervezet részrehajló működésére. Nem véletlen, hogy nemcsak a jelenlegi, de az előző, demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság működését" - jelzi Orbán Balázs.

Egy állam büntetőhatalma fontos eleme a szuverenitásának, ezért egy olyan nemzetközi bírói testületnek, amely az államok átruházott büntetőhatalmával működik, óvatosan kell bánnia a hatásköreivel. Fontos leszögezni, hogy a magyar hatóságok ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is eljárnak. Hazánkban - kihirdetés hiányában - eddig sem volt a belső jog része az ICC-t létrehozó nemzetközi egyezmény, a Római Statútum, így a kilépésünkkel a gyakorlatban semmilyen változás nem történik - fogalmaz a bejegyzésben.

A bírói testületnek egyébként olyan országok sem tagjai, mint Törökország, India, Kína, Oroszország, Izrael és az Egyesült Államok. A Földön élő emberek 63 százaléka olyan országban él, amelyik nem tagja az ICC-nek - ismételte meg a miniszterelnök politikai igazgatója.

A Nemzetközi Büntetőbíróság jelenlegi működése nem illeszkedik többé Magyarország békestratégiájába. A nemzetközi szervezeti tagságunknak csak akkor van értelme, ha az a világban zajló háborús konfliktusok békés lezárásán dolgozik. Sajnálatos módon az ICC esetében ez már nem biztosított - összegzi Orbán Balázs.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter két napra Rómába utazott, kiderült, ki irányítja addig a kormányalakítást

Csütörtök este ér haza Rómából a következő kormányfő, addig Ruff Bálint jövendő kancelláriaminiszter viszi itthon az ügyeket.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Elképesztő összeg menthetné meg a teljes lejtmenettől a magyar építőipart

Elképesztő összeg menthetné meg a teljes lejtmenettől a magyar építőipart

Az építőipar 2026 elején sem mutatott élénkülést: a termelés volumene csökkent és a vállalkozói bázis is tovább szűkült. Egyelőre nem lépett új pályára a piac, a kereslet gyenge maradt – írja közleményében az Opten. A cég várakozása szerint a választások nyomán kialakuló új helyzetben, illetve a Magyar-kormány kétharmados felhatalmazása új gazdaságpolitikai irányok lehetőségét veti fel, különösen a lakhatás, az energetikai korszerűsítés és a beruházásösztönzés területén. Koji Lászlót, az ÉVOSZ elnöke szerint mintegy 2000 milliárd forintot kellene építési céllal elkölteni a következő két évben, hogy az iparág magára találjon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×