Infostart.hu
eur:
383.45
usd:
329.56
bux:
124183.84
2026. március 3. kedd Kornélia
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Részletesebb indoklás: ezért hagyja el a Nemzetközi Büntetőbíróságot Magyarország

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója közölte: a Nemzetközi Büntetőbíróság jelenlegi működése nem illeszkedik többé Magyarország békestratégiájába. "A nemzetközi szervezeti tagságunknak csak akkor van értelme, ha az a világban zajló háborús konfliktusok békés lezárásán dolgozik" – fogalmazta meg a kormány álláspontját, majd pontokba szedte az érveket.

Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) azért hozták létre, hogy háborús helyzetek után igazságot szolgáltasson, biztosítsa azok tartós rendezését, és hozzájáruljon a békéhez - írja közösségi oldalán Orbán Balázs. Az ICC azonban az elmúlt években több esetben is olyan döntést hozott, amellyel lezáratlan, folyamatban lévő konfliktusokba avatkozott be, megnehezítve ezzel a békét és a tartós lezárás lehetőségét – ezáltal pedig többek szerint visszaélt a tagállamok által belevetett bizalommal.

Ha folyamatban lévő háborús konfliktusokban részt vevő államok vezetőit elfogatóparanccsal sújtják, jogosan merül fel a kérdés, hogy azután miként lesz lehetőség a tárgyalásra és a tartós rendezésre - közli a miniszterelnök politikai igazgatója.

"Magyarország nem ért egyet ezzel a megközelítéssel, illetve nem ért egyet azzal, hogy politikai nyomásgyakorló eszközként használjanak fel nemzetközi bíróságokat, valamint kinyilvánítja, hogy minden esetben a béke előmozdítását tartja szem előtt. Az ICC-t eddig is számos kritika érte jogtudósok és gyakorló állami vezetők részéről, számos tanulmány és közlemény mutatott már rá a szervezet részrehajló működésére. Nem véletlen, hogy nemcsak a jelenlegi, de az előző, demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság működését" - jelzi Orbán Balázs.

Egy állam büntetőhatalma fontos eleme a szuverenitásának, ezért egy olyan nemzetközi bírói testületnek, amely az államok átruházott büntetőhatalmával működik, óvatosan kell bánnia a hatásköreivel. Fontos leszögezni, hogy a magyar hatóságok ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is eljárnak. Hazánkban - kihirdetés hiányában - eddig sem volt a belső jog része az ICC-t létrehozó nemzetközi egyezmény, a Római Statútum, így a kilépésünkkel a gyakorlatban semmilyen változás nem történik - fogalmaz a bejegyzésben.

A bírói testületnek egyébként olyan országok sem tagjai, mint Törökország, India, Kína, Oroszország, Izrael és az Egyesült Államok. A Földön élő emberek 63 százaléka olyan országban él, amelyik nem tagja az ICC-nek - ismételte meg a miniszterelnök politikai igazgatója.

A Nemzetközi Büntetőbíróság jelenlegi működése nem illeszkedik többé Magyarország békestratégiájába. A nemzetközi szervezeti tagságunknak csak akkor van értelme, ha az a világban zajló háborús konfliktusok békés lezárásán dolgozik. Sajnálatos módon az ICC esetében ez már nem biztosított - összegzi Orbán Balázs.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

A forint kedden több mint három egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam megközelítette a 383-as szintet, miközben a dollár is 329 forint közelébe erősödött. A hazai devizára részben az nehezedik, hogy a hétfői 50 százalékos ugrás után tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, az európai jegyzés ismét 50 euró fölé került, a befektetők pedig attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okozhat. A tavalyi negyedik negyedévben mindössze 0,2 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. A most publikált második becslés megerősítette a korábbi adatot, a részletek pedig azt mutatják, hogy 2025 végén sem sikerült érdemben dinamizálni a gazdaságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×