Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
334.35
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszél a Joe Biden amerikai elnökkel tartott kétoldalú megbeszélésén Tel-Avivban 2023. október 18-án, tizenegy nappal a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni többfrontos támadása után.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Megvan, mikor lesz szavazás a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a kormány döntése alapján elkészítette és immár be is nyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot - jelentette be a tárca vezetője, Szijjártó Péter csütörtökön Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszter kijelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság "lejáratta nemcsak saját magát, hanem az egész nemzetközi bírósági rendszert azzal, hogy egy nyíltan antiszemita döntéssel nemzetközi körözést adtak ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben".

"Ezen döntéssel a Nemzetközi Büntetőbíróság egy politikailag motivált intézménnyé süllyesztette le a nemzetközi bírósági rendszert. Mi, magyarok pedig egy politikailag motivált bírósági rendszernek nem kívánunk a részei lenni" - szögezte le.

"Ezért a kormány úgy döntött, hogy kezdeményezi a római statútum felmondását, és így Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból" - tette hozzá.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a kormány döntése alapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium elkészítette az erről szóló törvényjavaslatot, amelyet a mai napon be is nyújtottak az Országgyűlésnek.

Tájékoztatása szerint a parlament még április vége előtt el tudja kezdeni a törvényjavaslat tárgyalását, majd május végén ki is írhatják erről a szavazást, ezt követően pedig az ENSZ-t is értesíteni fogják.

"A nemzetközi jogszabályok értelmében ez a lépésünk egy esztendő múlva fog hatályosulni" - mutatott rá.

"Magyarország nem kíván egy politikailag motivált, politikai eszközzé lefokozott nemzetközi bírósági rendszer része lenni" - összegzett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×