Infostart.hu
eur:
361.77
usd:
309.36
bux:
135935.1
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete az érkezése után tartott sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc-repülőtéren 2022. szeptember 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Présemberezés, szankció, kilépés – A magyar–amerikai viharos viszony friss fordulatai

Magyarország az amerikai szankciók hatására azonnal kilépett az orosz Nemzetközi Beruházási Bankból, a magyar–amerikai viszony azonban a barátságot hangoztató legújabb miniszterelnöki megnyilvánulás ellenére sem zavartalan. A nyilatkozatokat alaposan megvizsgálva nyilvánvaló, hogy nem a két ország, hanem a két, különböző politikai oldalon álló kormány konfliktusáról és az orosz–ukrán háború eltérő érdekek mentén szemben álló megítéléséről van szó.

A The Washington Post szerdán azt írta, hogy „egy februári politikai stratégiai ülésen Orbán az Egyesült Államokat, amely szintén NATO-tag, pártja a globális három legfőbb ellenségének egyikeként azonosította egy CIA-jelentés szerint, amely az interneten kiszivárgott amerikai katonai dokumentumok között volt”.

Az amerikai lap által említett politikai stratégiai ülés a Fidesz-KDNP parlamenti frakciószövetségének kihelyezett ülése volt Balatonfüreden február 22-én és 23-án. A Magyar Nemzet a The Washington Posttal ellentétben úgy tudja, hogy Orbán Viktor ezen a zárt tanácskozáson nem az ellenség, hanem az ellenfél szót használta az Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatban. A lap szerint a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

Magyarországnak a háborúpárti nemzetközi érdekcsoportok és brüsszeli bürokraták, illetve politikusok mellett a szerinte szintén háborúpárti Biden-adminisztráció az ellenfele,

mert Magyarország békepárti.

Közben az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonását sürgető „Ruszkik, haza!” feliratú óriásplakátok jelentek meg országszerte a Nyugati Pályán nevű Facebook-csoport megbízásából, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján „szövetségesek között szokatlan” akciónak nevezte a plakátkampányt.

„A magyar kormány nem fog változtatni az álláspontján, amerikai nyomásra sem vagyunk hajlandók változtatni azon, hogy életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet. Mindig a nemzetközi jog talaján álltunk, ennek megfelelően ítéltük el az orosz agressziót, segítettük Ukrajnát, nyújtottunk humanitárius segítséget Ukrajnának és kiemelten Kárpátaljának, ugyanakkor azt látni kell, hogy a több mint egy éve tartó háború több tízezer, sőt most már több mint százezer áldozatot kívánt, éppen ezért elkerülhetetlenül szükséges az, hogy mielőbb tűzszünet legyen és béketárgyalások kezdődjenek. A jelenlegi amerikai akció plakátkampány sem tud változtatni ezen a kormányzati elkötelezettségen” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Ezzel egyidőben az Országgyűlésben

a kormányoldal már egyértelműen az Amerikai Egyesült Államokat vádolta az orosz–ukrán háború szándékos eszkalálásával.

Mihállfy Béla kereszténydemokrata képviselő szerdán napirend előtt beszélt erről a Parlamentben: „35, eddig ennyi ország küldött halálos katonai fegyvereket a háborúba. A nyugati nagyhatalmak és Brüsszel folyamatos fegyverszállítmányokkal és dollármilliárdokkal próbálja elnyújtani a konfliktust.”

Szintén szerdán David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok kormányoldalon Présembernek nevezett magyarországi nagykövete bejelentette, hogy országa több mint 50 intézményre és személyre vetett ki szankciókat, köztük a budapesti székhelyű orosz kémbanknak tartott Nemzetközi Beruházási Bank három tisztviselőjére, akiknek egyike magyar állampolgár: „Az érintettek között szerepel a budapesti székhelyű Oroszország által ellenőrzött Nemzetközi Beruházási Bank, valamint három magyarországi rezidens felsővezetője, Nyikolaj Koszov, Georgij Potapov és Lászlóczki Imre, a bank magyar alelnöke, korábbi azerbajdzsáni nagykövet.”

Erre válaszul Magyarország azonnal kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból. Az erről szóló kormányhatározat csütörtökön este jelent meg a Magyar Közlönyben, pénteken reggel pedig Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban Magyarország barátjának nevezte az Amerikai Egyesült Államokat.

„Nekünk az amerikaiakkal jó viszonyunk van és fontos szövetségesünk is. Minden adott ahhoz, hogy jó és baráti kapcsolataink legyenek”

– mondta Orbán Viktor.

Magyarország és az amerikai demokrata Biden-adminisztráció között régóta feszült a viszony. A magyar kormány azt szeretné, ha a republikánus Donald Trump visszatérne a Fehér Házba. Orbán Viktor legutóbb április 4-én a Twitteren a volt amerikai elnök ellen indított eljárásra utalva azt üzente Trumpnak, hogy „harcoljon, elnök úr, önnel vagyunk!”, amit David Pressman nagykövet szintén a Twitteren úgy értékelt, hogy Magyarország beavatkozik az Amerikai Egyesült Államok belügyeibe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: el kell kerülni, hogy hirtelen törés következzen be Európa és az Egyesült Államok kapcsolatában

Elemző: el kell kerülni, hogy hirtelen törés következzen be Európa és az Egyesült Államok kapcsolatában

Mivel Európa gazdasága a tét, kénytelen engedményeket tenni az amerikai NATO-partner iráni háborúja kapcsán, a Hormuzi-szorosban ugyanis valakinek valahogyan rendet kell teremtenie. Ez is látszik most az európai hangnemváltáson Csiki Varga Tamás, a Stratégia- és Védelemkonzultációs Csoport elemzője szerint, aki az InfoRádióban ki is fejtette gondolatait.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×