eur:
394.25
usd:
369.7
bux:
65209.95
2024. április 19. péntek Emma
David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete az érkezése után tartott sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc-repülőtéren 2022. szeptember 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Présemberezés, szankció, kilépés – A magyar–amerikai viharos viszony friss fordulatai

Magyarország az amerikai szankciók hatására azonnal kilépett az orosz Nemzetközi Beruházási Bankból, a magyar–amerikai viszony azonban a barátságot hangoztató legújabb miniszterelnöki megnyilvánulás ellenére sem zavartalan. A nyilatkozatokat alaposan megvizsgálva nyilvánvaló, hogy nem a két ország, hanem a két, különböző politikai oldalon álló kormány konfliktusáról és az orosz–ukrán háború eltérő érdekek mentén szemben álló megítéléséről van szó.

A The Washington Post szerdán azt írta, hogy „egy februári politikai stratégiai ülésen Orbán az Egyesült Államokat, amely szintén NATO-tag, pártja a globális három legfőbb ellenségének egyikeként azonosította egy CIA-jelentés szerint, amely az interneten kiszivárgott amerikai katonai dokumentumok között volt”.

Az amerikai lap által említett politikai stratégiai ülés a Fidesz-KDNP parlamenti frakciószövetségének kihelyezett ülése volt Balatonfüreden február 22-én és 23-án. A Magyar Nemzet a The Washington Posttal ellentétben úgy tudja, hogy Orbán Viktor ezen a zárt tanácskozáson nem az ellenség, hanem az ellenfél szót használta az Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatban. A lap szerint a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

Magyarországnak a háborúpárti nemzetközi érdekcsoportok és brüsszeli bürokraták, illetve politikusok mellett a szerinte szintén háborúpárti Biden-adminisztráció az ellenfele,

mert Magyarország békepárti.

Közben az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonását sürgető „Ruszkik, haza!” feliratú óriásplakátok jelentek meg országszerte a Nyugati Pályán nevű Facebook-csoport megbízásából, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján „szövetségesek között szokatlan” akciónak nevezte a plakátkampányt.

„A magyar kormány nem fog változtatni az álláspontján, amerikai nyomásra sem vagyunk hajlandók változtatni azon, hogy életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet. Mindig a nemzetközi jog talaján álltunk, ennek megfelelően ítéltük el az orosz agressziót, segítettük Ukrajnát, nyújtottunk humanitárius segítséget Ukrajnának és kiemelten Kárpátaljának, ugyanakkor azt látni kell, hogy a több mint egy éve tartó háború több tízezer, sőt most már több mint százezer áldozatot kívánt, éppen ezért elkerülhetetlenül szükséges az, hogy mielőbb tűzszünet legyen és béketárgyalások kezdődjenek. A jelenlegi amerikai akció plakátkampány sem tud változtatni ezen a kormányzati elkötelezettségen” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Ezzel egyidőben az Országgyűlésben

a kormányoldal már egyértelműen az Amerikai Egyesült Államokat vádolta az orosz–ukrán háború szándékos eszkalálásával.

Mihállfy Béla kereszténydemokrata képviselő szerdán napirend előtt beszélt erről a Parlamentben: „35, eddig ennyi ország küldött halálos katonai fegyvereket a háborúba. A nyugati nagyhatalmak és Brüsszel folyamatos fegyverszállítmányokkal és dollármilliárdokkal próbálja elnyújtani a konfliktust.”

Szintén szerdán David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok kormányoldalon Présembernek nevezett magyarországi nagykövete bejelentette, hogy országa több mint 50 intézményre és személyre vetett ki szankciókat, köztük a budapesti székhelyű orosz kémbanknak tartott Nemzetközi Beruházási Bank három tisztviselőjére, akiknek egyike magyar állampolgár: „Az érintettek között szerepel a budapesti székhelyű Oroszország által ellenőrzött Nemzetközi Beruházási Bank, valamint három magyarországi rezidens felsővezetője, Nyikolaj Koszov, Georgij Potapov és Lászlóczki Imre, a bank magyar alelnöke, korábbi azerbajdzsáni nagykövet.”

Erre válaszul Magyarország azonnal kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból. Az erről szóló kormányhatározat csütörtökön este jelent meg a Magyar Közlönyben, pénteken reggel pedig Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban Magyarország barátjának nevezte az Amerikai Egyesült Államokat.

„Nekünk az amerikaiakkal jó viszonyunk van és fontos szövetségesünk is. Minden adott ahhoz, hogy jó és baráti kapcsolataink legyenek”

– mondta Orbán Viktor.

Magyarország és az amerikai demokrata Biden-adminisztráció között régóta feszült a viszony. A magyar kormány azt szeretné, ha a republikánus Donald Trump visszatérne a Fehér Házba. Orbán Viktor legutóbb április 4-én a Twitteren a volt amerikai elnök ellen indított eljárásra utalva azt üzente Trumpnak, hogy „harcoljon, elnök úr, önnel vagyunk!”, amit David Pressman nagykövet szintén a Twitteren úgy értékelt, hogy Magyarország beavatkozik az Amerikai Egyesült Államok belügyeibe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.

Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg. Irán azt közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett, és az okozott robbanásokat a közép-iráni Iszfahán körzetében. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez izraeli jelzés, figyelmeztetés volt Iránnak a hétvégi zsidó állam elleni támadása után.
VIDEÓ
Kórházi razziákba kezd a Belügyminisztérium

Kórházi razziákba kezd a Belügyminisztérium

A magyar kórházakban a következő napoktól mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben. A revízió a betegekre is kiterjed, és azt vizsgálják, valóban „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e az intézményekben elhelyezve”. Az ellenőrzés célja, hogy kiszűrjék azt, hogy az állami egészségügyi dolgozók munkaidőben a magánszektorban maszekolnak – számolt be a Válasz Online saját értesülései alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 19. 16:25
×
×
×
×