Infostart.hu
eur:
391.4
usd:
337.75
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete az érkezése után tartott sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc-repülőtéren 2022. szeptember 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Présemberezés, szankció, kilépés – A magyar–amerikai viharos viszony friss fordulatai

Magyarország az amerikai szankciók hatására azonnal kilépett az orosz Nemzetközi Beruházási Bankból, a magyar–amerikai viszony azonban a barátságot hangoztató legújabb miniszterelnöki megnyilvánulás ellenére sem zavartalan. A nyilatkozatokat alaposan megvizsgálva nyilvánvaló, hogy nem a két ország, hanem a két, különböző politikai oldalon álló kormány konfliktusáról és az orosz–ukrán háború eltérő érdekek mentén szemben álló megítéléséről van szó.

A The Washington Post szerdán azt írta, hogy „egy februári politikai stratégiai ülésen Orbán az Egyesült Államokat, amely szintén NATO-tag, pártja a globális három legfőbb ellenségének egyikeként azonosította egy CIA-jelentés szerint, amely az interneten kiszivárgott amerikai katonai dokumentumok között volt”.

Az amerikai lap által említett politikai stratégiai ülés a Fidesz-KDNP parlamenti frakciószövetségének kihelyezett ülése volt Balatonfüreden február 22-én és 23-án. A Magyar Nemzet a The Washington Posttal ellentétben úgy tudja, hogy Orbán Viktor ezen a zárt tanácskozáson nem az ellenség, hanem az ellenfél szót használta az Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatban. A lap szerint a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

Magyarországnak a háborúpárti nemzetközi érdekcsoportok és brüsszeli bürokraták, illetve politikusok mellett a szerinte szintén háborúpárti Biden-adminisztráció az ellenfele,

mert Magyarország békepárti.

Közben az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonását sürgető „Ruszkik, haza!” feliratú óriásplakátok jelentek meg országszerte a Nyugati Pályán nevű Facebook-csoport megbízásából, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján „szövetségesek között szokatlan” akciónak nevezte a plakátkampányt.

„A magyar kormány nem fog változtatni az álláspontján, amerikai nyomásra sem vagyunk hajlandók változtatni azon, hogy életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet. Mindig a nemzetközi jog talaján álltunk, ennek megfelelően ítéltük el az orosz agressziót, segítettük Ukrajnát, nyújtottunk humanitárius segítséget Ukrajnának és kiemelten Kárpátaljának, ugyanakkor azt látni kell, hogy a több mint egy éve tartó háború több tízezer, sőt most már több mint százezer áldozatot kívánt, éppen ezért elkerülhetetlenül szükséges az, hogy mielőbb tűzszünet legyen és béketárgyalások kezdődjenek. A jelenlegi amerikai akció plakátkampány sem tud változtatni ezen a kormányzati elkötelezettségen” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Ezzel egyidőben az Országgyűlésben

a kormányoldal már egyértelműen az Amerikai Egyesült Államokat vádolta az orosz–ukrán háború szándékos eszkalálásával.

Mihállfy Béla kereszténydemokrata képviselő szerdán napirend előtt beszélt erről a Parlamentben: „35, eddig ennyi ország küldött halálos katonai fegyvereket a háborúba. A nyugati nagyhatalmak és Brüsszel folyamatos fegyverszállítmányokkal és dollármilliárdokkal próbálja elnyújtani a konfliktust.”

Szintén szerdán David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok kormányoldalon Présembernek nevezett magyarországi nagykövete bejelentette, hogy országa több mint 50 intézményre és személyre vetett ki szankciókat, köztük a budapesti székhelyű orosz kémbanknak tartott Nemzetközi Beruházási Bank három tisztviselőjére, akiknek egyike magyar állampolgár: „Az érintettek között szerepel a budapesti székhelyű Oroszország által ellenőrzött Nemzetközi Beruházási Bank, valamint három magyarországi rezidens felsővezetője, Nyikolaj Koszov, Georgij Potapov és Lászlóczki Imre, a bank magyar alelnöke, korábbi azerbajdzsáni nagykövet.”

Erre válaszul Magyarország azonnal kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból. Az erről szóló kormányhatározat csütörtökön este jelent meg a Magyar Közlönyben, pénteken reggel pedig Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban Magyarország barátjának nevezte az Amerikai Egyesült Államokat.

„Nekünk az amerikaiakkal jó viszonyunk van és fontos szövetségesünk is. Minden adott ahhoz, hogy jó és baráti kapcsolataink legyenek”

– mondta Orbán Viktor.

Magyarország és az amerikai demokrata Biden-adminisztráció között régóta feszült a viszony. A magyar kormány azt szeretné, ha a republikánus Donald Trump visszatérne a Fehér Házba. Orbán Viktor legutóbb április 4-én a Twitteren a volt amerikai elnök ellen indított eljárásra utalva azt üzente Trumpnak, hogy „harcoljon, elnök úr, önnel vagyunk!”, amit David Pressman nagykövet szintén a Twitteren úgy értékelt, hogy Magyarország beavatkozik az Amerikai Egyesült Államok belügyeibe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varju László: Paks II-t nem szabad megépíteni, az eurót be kell vezetni

A választásig hátralévő időre sorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait a napi ügyek mellett külpolitikai és gazdasági elképzeléseikről is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást. A Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje és képviselője pártja gazdasági elképzeléseiről beszélt az Aréna című műsorban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon mintegy 3 ezer amerikai légideszantos katonát tervez a Közel-Keletre vezényelni az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek támogatására. Donald Trump közben bejelentette: Irán beleegyezett abba, hogy soha ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök szerint Teherán folyamatosan tárgyal Washingtonnal, és "értelmesen beszélnek". Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×