Áprilisban először adott interjút a Kossuth rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök, aki a hétközi kormányülést követően volt az adó vendége.

A TELJES BESZÉLGETÉST ITT HALLHATJA.

NBB

Elsőként az amerikai szankciókról beszélt "34 személy ellen", köztük egy magyarról – a Nemzetközi Beruházási Bank ügyében.

"Mi a szankciókkal sosem értettünk egyet, de nem vitatjuk el senkinek a jogát arra, hogy szankciókat vessen ki. Ennek a banknak lehetett volna komoly szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben. Ezt nem csak mi gondoljuk így, az alapításkor több ország is részt vett benne. De az amerikai szankciókkal ellehetetlenült a működése. Meghánytuk-vetettük a dolgot a kormányban, Magyarország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból" – részletezte a miniszterelnök.

Szerinte "nekünk az amerikaiakkal jó viszonyunk van", egyszer üzentünk nekik hadat, "nem nevezném egy sikeres diplomáciai akciónak" – utalt a II. világháborús eseményre. Amerikát ezt követően szövetségesnek nevezte, amellyel "filozófiai hasonlóságokat" is említett:

• béke
• jólét
• biztonság
• piacgazdaság

Ezek szerinte mind közös alapértékek, a gazdasági kapcsolatok pedig sikertörténetet mutatnak Magyarország és az Egyesült Államok között.

"Minden adott ahhoz, hogy jó és baráti kapcsolataink legyenek. Ugyanakkor egy megosztott ország képét mutatja. Nem érdemes eltagadnunk, hogy ha demokrata elnök van, a kapcsolataink nehezebbek. A republikánus nézőpont közelebb van a magyarhoz migráció vagy genderkérdés tekintetében. De mi azzal a kormánnyal működünk együtt, amelyiket az amerikai nép megválaszt."

Tudomásul veszi, hogy a Budapestre akkreditált amerikai nagykövet az amerikai kormány politikáját képviseli, de szerinte

tempókésésben van a "Ruszkik, haza!" plakátkampány,

mivel több mint 30 éve elhagyta az utolsó orosz katona Magyarországot, akit "Isten nyugosztaljon", mivel nemrégiben halt meg.

Szerinte aktuálisabb a véleménykülönbség a háború tekintetében: Magyarország nem támogatja, az Egyesült Államok pedig a fő támogatója, "ezt a véleménykülönbséget a két ország kapcsolatának ki kell bírnia".

A különbséget szerinte a térképre nézve lehet magyarázni, hisz az Egyesült Államokat több oldalról is óceán övezi, északról pedig Kanada.

"Egy amerikainak sosem fog eszébe jutni Csernobil, de ha meghal egy ember a háborúban, nekem egyből eszembe jut, hogy nem egy kárpátaljai magyar volt-e. Mi a béke oldalán vagyunk, ott is akarunk maradni. Közben az Egyesült Államok nem adta fel azt a tervét, hogy belepréseljen minden államot egy háborús szövetségbe" – fejtegette.

Ezt követően belpolitikai vizekre övezett. Említése szerint "az egyetértési pontokat" keresi itthon, a békében például meg is találta.

"Az egység mindig szép és hasznos és jó dolog egyfelől, ezért sajnálom, hogy a baloldal nem békepárti. Én ismertetni próbálom a parlamentben a kormány álláspontját, nem az ellenzéket sértegetni. Az ország nem szállít fegyvert, és a kormány arra szólítja fel a nemzetközi közvéleményt, hogy tegyen így. A baloldal nem sétált át ezen a hídon. Sajnáljuk" – folytatta a kormányfő.

Eszkalációs veszély

A háborús eszkaláció esélyét továbbra is egyre erősödőnek látja.

"A britek szegényített urántartalmú lövedéket akarnak eljuttatni az ukrán frontra. Nem atombomba, természetesen, de azért már valami. Az embernek ilyenkor borsódzik a háta. Az oroszok válaszul pedig Belorusszia területére taktikai atomfegyvereket telepítettek.

Ha világháború lesz, akkor atomháború lesz, és a Jóisten mentsen meg minket ettől. Az események lejtése ebbe az irányba megy"

– jelentette ki Orbán Viktor.

Nagy jelentőségűnek nevezte viszont a francia–kínai találkozót, ez ugyanis a "barátok gyűjtéséről" szólt. Hangsúlyozta, mindenkinek a saját érdekét kell elsősorban néznie, nem csak Magyarországnak, Európának is. Emmanuel Macron elnököt tiszteletre méltó személyiségnek tartja, aki viszont nem a "keresztény reneszánszban" bízik, mint Orbán Viktor, hanem a "liberális Európában".

Infláció: "Ami eddig történt, kevés"

25 százalék fölötti továbbra is az infláció, "ami eddig történt, az kevés" ahhoz, hogy az ársapkákat ki lehessen vezetni.

"Sajnos az árcsökkentett termékek spektruma még szűk, bízunk benne, hogy áprilisban széles inflációcsökkenés lesz, május-júniusban viszont már ugrásszerű változásra számítok" – jelezte előre a miniszterelnök.

Ukrajna "pénzügyi értelemben nem létező ország"

Ukrajnát "pénzügyi értelemben nem létező országnak" nevezte, szerinte az a kérdés, hogy Európa fenn akarja-e tartani Ukrajnát, ha erre "nem" lenne a válasz, vége lenne a háborúnak.

"Mi fizetjük az ukrán nyugdíjakat, fizetéseket, egészségügyet. Nyilvánvaló, hogy ezt a végtelenségig nem lehet folytatni" – zárta gondolatait.