A vg.hu saját értesüléseire hivatkozva csütörtöki cikkében írta meg: a kormány szerdán úgy döntött, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, miután az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a budapesti székhelyű pénzintézetet és annak három vezetőjét, köztük Laszlóczki Imrét, a bank magyar alelnökét is.

Később a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményben erősítette meg az értesülést. Azt írták, hogy miután az Amerikai Egyesült Államok a szerdán bejelentett intézkedés szerint a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte, a kormány "megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította: bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott,

a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette.

Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből."

David Pressman budapesti amerikai nagykövet szerdán rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az Egyesült Államok sokszor kérte Magyarországot és a többi NATO-tagot, hogy vegyék komolyan Oroszország és azon orosz intézmények jelenlétét, amelyek nincsenek tekintettel a jogállamiságra. Közlése szerint az USA nem ért egyet azzal, hogy "Magyarország vendégül látja" a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek.

Az 1970-ben alapított NBB nemzetközi pénzintézet fő tevékenységi köre a kis- és középvállalkozások támogatása a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában való részvétel - ismertetik a cikkben. Magyarország 2014 októberében írt alá egyetértési nyilatkozatot tagságának megújításáról, majd öt évvel később a fejlesztési bank székhelyét Moszkvából Budapestre helyezte át.

Az akkori tájékoztatás szerint új alapokra helyezett bank céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevágott a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, és illeszkedett a keleti nyitás politikájához. Az NBB Kelet-Közép Európában elvitathatatlanul fontos szerepet játszott, ezért volt tagja Magyarország is.

Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója után Szlovákia, Csehország és Románia is kilépett a pénzintézetből, és Bulgária is jelezte, hogy nyártól megszünteti tagságát.

A háború kitörése óta, az arra válaszul adott nyugati szankciók miatt az NBB-t a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, arról lehetett hallani, hogy legkésőbb 2023 májusában kénytelen lesz átstrukturálni a kötvényeit. Így pedig nem volt értelme fenntartani a magyar jelenlétet - áll a Világgazdaság cikkében.

A Nemzetközi Beruházási Bank legnagyobb tulajdonosa jelenleg Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnamé pedig 1,26 százalék.