eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Küldöttek szavaznak a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én.
Nyitókép: Küldöttek szavaznak a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Szijjártó Péter: harcolni kell Brüsszel és a baloldal migrációs politikája ellen

Brüsszel és a magyar baloldal migrációs politikája a nemzetek és a kereszténység meghaladására, az európai népesség cseréjére és a Soros-terv végrehajtására irányul - mondta Szijjártó Péter a Fidesz 29., budapesti tisztújító kongresszusán vasárnap.

A külgazdasági és külügyminiszter beszédében kifejtette: hat évvel ezelőtt 400 ezer illegális migráns tört be Magyarországra a déli határon keresztül, átmasíroztak Magyarországon és "a tisztelet legalapvetőbb jeleit sem mutatták irántunk, a törvényeink iránt, a szabályaink, a kultúránk iránt", kritikán aluli módon viselkedtek. Hat éve védjük a déli határt, a magyar emberek biztonságát, Magyarországot, egész Európát, és ha nem tettünk volna így, akkor "ma sok százezerrel vagy millióval több illegális bevándorló lenne a kontinensünkön" - mutatott rá.

Kiemelte: ragaszkodtunk ahhoz, hogy teljesítsük a kötelességeinket, amelyeket az európai szabályok írnak elő, és "ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kit engedünk ide be és kivel akarunk együtt élni, vagy kivel nem a saját országunkban".

Szijjártó Péter szerint hatalmas szerencse, hogy a határt védő rendőrökön és katonákon múlt, hogy mi történik a déli határon, nem pedig Brüsszelen és a magyar baloldalon. Hat éve Brüsszelből "folyamatosan nyomják a kötelező letelepítési kvóták ügyét", most éppen szponzorált visszatérítésnek hívják - közölte.

A tárcavezető hangsúlyozta: továbbra is mindent megteszünk a kötelező letelepítési kvóták ellen, és a V4 fennállásának talán legnagyobb eredménye az volt, hogy meg tudták gátolni a kvóták bevezetését. Ha a visegrádi csoport nem lett volna egységes, a miniszterelnökei nem tartottak volna ki, akkor ma sok tíz- vagy százezer illegális migráns élhetne itt Közép-Európában - magyarázta.

Úgy látja, a magyar baloldal elmúlt hat éve migrációs szempontból három emlékezetes eseményhez köthető. A vezetőik elmentek a déli határra, hogy protestáljanak a kerítéssel és a határvédelemmel szemben, bojkottálták a népakarat legdemokratikusabb kifejeződését, a népszavazást, valamint nem járultak hozzá ahhoz, hogy az alaptörvény módosításával garantálják a biztonságot - sorolta.

Szijjártó Péter kijelentette: ezért nincs kétség afelől, hogy "a baloldal kerítést bontana és beengedné a migránsokat", és az "éppen aktuális jelöltjük" több videóban is hosszasan beszélt a kormány migrációs politikájával szemben. Ezért 2022 egyik nagy tétje az lesz, hogy "április után is Magyarország magyar ország lesz-e", vagy bevándorlók országává válunk - hangoztatta.

Azt mondta, az európai kontinens példátlan migrációs nyomás alatt áll, részben a Földközi-tengeren keresztül, részben a Nyugat-Balkánon keresztül, részben pedig Kelet felől. Most "lengyel testvéreink kénytelenek hősiesen védeni a határokat", ezért köszönet és nagyrabecsülés illeti Lengyelországot, hogy véd minket, védi Európát - fogalmazott.

Kitért rá: miközben változatlanul erős a feláramlás Afrikából, a 20 éves nemzetközi szerepvállalás kudarca nyomán Afganisztánból naponta 30-35 ezren jönnek el, Keletről pedig rátörtek Lengyelországra, azonban Brüsszel azt mondja, nincs pénz a kerítésre. "Ez abszurd és szégyenletes", mert bajt hoz Európára - vélekedett.

A miniszter megjegyezte: ma a migrációs hullámok nemcsak biztonsági és civilizációs kockázatot hordoznak, hanem súlyos egészségügyi kockázatokat is, mert minél többen vannak úton, annál gyorsabban terjed a járvány.

Szijjártó Péter kiemelte: Brüsszel és a magyar baloldal migrációs politikája egyértelműen a nemzetek és a kereszténység meghaladására, az európai népesség cseréjére és a Soros-terv végrehajtására irányul, ezért az elkövetkezendő időszakban is harcolni kell ellene, a jövő tavasz tétje egyértelmű.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×