Infostart.hu
eur:
394.41
usd:
342.1
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a Hányadán állunk? címmel tartott hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalon a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2024. július 26-án.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Új vezetője lesz a Magyar Szövetségnek

Új pártelnököt és teljes vezetőséget választ szombaton a Magyar Szövetség. A felvidéki magyar párt elnöki posztjáért négyen indulnak, közülük egyik jelölt sem számít biztos befutónak. A pártot 2021 óta vezető Forró Krisztián nem indul újra.

A Magyar Szövetség támogatottsága a legutóbbi, 2023-as őszi parlamenti választás alapján úgy olvadt 3-4 százalékosra, hogy a párt egyedül maradt a magyar térfélen, ezért mind a négy induló, aki versenybe száll az elnöki székért, tudatosítja, hogy baj van. A magyar politikai képviselet problémáinak megoldását a közvélemény, de a vezetés is jellemzően egy új, karizmatikus vezetőtől várja, aki egyszerre ismert mégis ismeretlen, jól kiigazodik a szlovák közegben és Magyarországon is.

A négy induló jelölt közül hárman – Becse Norbert, Cziprusz Zoltán és Gubík László – az egykori elődpárt, a Magyar Közösség Pártjának politikusai, míg Pandy Péter korábban a másik elődpártban, a Hídban politizált. A Magyar Szövetség a nyugat-szlovákiai Fél községben szombaton tart tisztújító kongresszust, melyen új elnököt, alelnököket, elnökségi tagokat és az új Országos Tanács elnökét is megválasztják. A kongresszuson a párt 150 küldöttje választja meg az új vezetést.

A leköszönő pártelnök, Forró Krisztián (képünkön) az egykori MKP-sok közül Becse Norbertet, a párt komáromi járási elnökét támogatja, aki ismeretlen arcnak számít az országos politikában. Szakmáját tekintve pedagógus, aki a konzervatív vonal képviselője a pártban. Pártelnökként folytatná az etnikai politizálást, kritikusan áll a jelenlegi, Robert Fico vezette kormánykoalícióhoz, de hozzájuk hasonlóan nem nyújtana katonai segítséget Ukrajnának.

A másik jelölt, Cziprusz Zoltán Gömörben él, a Magyar Szövetség tavalyi választási listáján az ötödik helyen végzett a parlamenti választáson, de a párt nem érte el a bejutáshoz szükséget öt százalékos küszöböt. Ő is folytatná az etnikai politizálást, és gyűjtőpártként képzeli el a Magyar Szövetséget. Az esélyeit növeli, hogy nem tartják annyira megosztónak, mint Becse Norbertet.

Gubík László is harcba száll a székért, akinek csupán állandó lakhelye van Szlovákiában. Évekkel ezelőtt felvette a magyar állampolgárságot, s a törvény értelmében így elveszítette a szlovákot. Gubík közel áll a Fideszhez, a párt 2014-es EP-választási jelöltje is volt, és jó kapcsolatot ápol Kövér László házelnökkel.

A negyedik jelölt Pandy Péter, aki korábban a szlovák-magyar vegyespárt, a Híd színeiben kezdett el politizálni. A Napunk hírportál információi szerint vele kapcsolatban felmerült, hogy a gyermekei szlovák iskolába járnak, ami a magyar pártban egy szimbolikus kérdés. A portál úgy tudja, az MKP-s köldöttek egy része számára épp emiatt elfogadhatatlan Pandy támogatása.

Az elnöki pozíció megszerzéséhez a győztesnek meg kell győznie a 150 küldött 50 százalékát, plusz egy főt. Amennyiben ez az szavazás első körében nem sikerül, jön a második forduló, ugyanezzel a szabállyal. Ha a második forduló sem hoz győztest, harmadik forduló következik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×