Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Rámalláh, 2013. december 31.Szabadon bocsátott palesztin foglyot köszöntenek a ciszjordániai Rámalláhban 2013. december 31-én hajnalban. A béketárgyalások újrakezdésének alkalmából tett ígéretéhez híven Izrael harmadszor engedett el huszonhat palesztin foglyot, akiket az 1993-as oslói békeegyezmény előtt zsidók ellen elkövetett merényletekért börtönöztek be. (MTI/EPA/Atef Szafadi)
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Durva bánásmódra panaszkodnak az izraeli fogságból szabaduló palesztin foglyok

Az izraeli-palesztin fogolycsere kapcsán sokat hallani az izraeli túszok történeteiről, de kevesebbet arról, hogy kik azok a palesztinok, akik visszanyerték a szabadságukat. Köztük vannak kiskorúk, akik Izrael szerint terroristák, de más országok szerint csak a közrendet zavarták meg.

Mint a Sky News megemlíti, a most elengedett palesztin fiatalok egy részéről azért nem tudni többet, mert az izraeli rendőrség nem akar nagy, nyilvános ünnepléseket látni.

Jeruzsálem – arab többségű és gyakran forrongó – óvárosában ezért felvonultak az izraeli határőrség félkatonai egységei. A brit médium riporterei egy olyan házba tartottak, ahová négy fiú tért vissza. A határőrök azonban szűkszavúan azzal terelték tovább az újságírókat, hogy „nem most”.

Az izraeli rendőrség rendszeresen begyűjti a vele összecsapó palesztin tinédzsereket. Külföldön bírálatokat váltott ki

a hatóságok úgynevezett „adminisztratív őrizetben tartás” politikája, amely alapján akár hat hónapig is be lehet zárni gyanúsítottakat.

A vasárnap elengedett 39 palesztinból 21 kelet-jeruzsálemi. Egy másik családi házban a hozzátartozók boldogok voltak, hogy végre visszakapták a 17 éves Gannamot. A fiút egy éve fogták el és azt a vádat fogalmazták meg ellene, hogy kövekkel dobált egy buszt. Elítélni soha nem ítélték el – mondta a család. Most viszont, az izraeli túszok elengedésének fejében kiszabadult. Az ilyen esetek minden bizonnyal növelik a Hamász népszerűségét a Gázán kívüli palesztin területeken.

Ghannam elmondta, a börtönélet drámaian rosszabb lett a Hamász október 7-i, véres támadása után.

„Megalázó volt. Csak vertek bennünket és úgy kezeltek, mint a kutyát a háború kezdete óta”

– mesélte.

A szabadon engedett palesztinok közt voltak azonban olyanok is, akik súlyosabb bűncselekményt követtek el. Kiszabadult például egy fiatal lány, Suruk Dvajat, akit 16 évre ítéltek, mert 2015-ben, Jeruzsálemben megkéselt egy izraelit és egy másikra is késsel támadt. A családja szerint önvédelemből tette, mert egyik áldozata megkörnyékezte és megpróbálta letépni a fejkendőjét, mielőtt rálőtt volna.

Suruk azt állította, hogy október 7-e óta romlottak a börtönkörülmények, a férfi fegyőrök „megütik és üldözik a női foglyokat”.

„Attól félek, hogy megint elfognak, mert már fenyegettek ezzel, és ezért bármelyik pillanatban razziázhatnak a családi házunkban”.

Iszra Zsabist – aki szintén nő – 2015-ben ítélték el egy pokolgépes támadásért, amelyben megsebesült egy izraeli rendőr, a támadó arca és kezei pedig összeégtek. Bár 14 évre ítélték, most őt is elengedték, és így találkozhatott tinikorú fiával.

A palesztin nő szerint a női rabok helyzete különösen rossz a börtönben. Becslések szerint 7000 palesztin raboskodhat izraeli börtönökben, ebből 2000 embert „adminisztratív őrizetben” tartanak. A háború kezdete óta több száz palesztint tartóztattak le és küldtek börtönbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×