Infostart.hu
eur:
363.96
usd:
308.91
bux:
139850.58
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok államfőjelöltje (j2) az elnökválasztás eredményváró rendezvényén Pozsonyban 2019. március 17-én hajnalban, a szavazás másnapján. Caputová jelentős fölénnyel megnyerte a voksolást, de mivel nem sikerült megszereznie a szavazatok felét, így a második legtöbb voksot szerzett Maros Sefcoviccsal együtt került az államfőválasztás második körébe, amelyet március 30-án tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Szlovák elnökválasztás: ketten maradtak versenyben

A szavazatok 40,57 százalékával Zuzana Caputová nyerte a szlovákiai államfőválasztás első fordulóját. A második a Smer által támogatott, mégis függetlenként induló Maros Sefcovic lett mindössze 18,66 százalékkal, így biztos, hogy kettejük közül lesz valaki Szlovákia új köztársasági elnöke.

Ahogy az várható volt, a köztársasági-elnökválasztás első fordulója után még nem lehet győztest hirdetni, bár a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia jelöltje, Zuzana Caputová úgy rávert az egész mezőnyre, ahogy azt talán senki sem várta. 870 415 érvényes voksot kapott, míg ellenfelének, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének a fele sem jutott. Maros Sefcovicra ugyanis mindössze 400 379-en szavaztak.

Harmadik helyen az a Stefan Harabin végzett, aki még a kommunizmus alatt alapozta meg bírói karrierjét, majd a mečiari időkben ért fel a csúcsra igazságügyi miniszterként, de az ellenzéki sajtó szerint Robert Ficónak is hű vazallusa volt. Harabin 14,34 százalékot szerezve lett harmadik.

Negyedik helyen a Mi Szlovákiánk Néppárt szélsőséges eszméket valló elnöke, Marián Kotleba ért célba, a voksok 10,39 százalékát begyűjtve. Nagy meglepetésre a szlovák politika veteránja, a 2004 óta minden elnökválasztáson induló Frantisek Miklosko megelőzte Bugár Bélát, a tizenhárom tagú mezőny egyetlen magyar indulóját, aki csupán 3,1 százalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy a Híd elnöke csak 66 667 voksot kapott.

Ami talán még ennél is nagyobb meglepetés, hogy Bugár a magyarok lakta járásokban is leszerepelt, és szinte mindenhol Caputová mögött végzett.

Bugár Béla saját bevallása szerint 6 százaléknál magasabb eredményre számított. Úgy véli, Zuzana Caputová sikere mögött az is állhat, hogy a kisebbségi választók a szélsőségességtől tartanak a legjobban.

A választásokon való országos részvételi arány 48,7 százalékos volt, ami 5,3 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt. A legkevesebben a magyarok lakta déli járásokban mentek el szavazni. A dunaszerdahelyi járásban 34 százalékos volt a részvétel, a komáromiban még ennél is kevesebb, mindössze 28 százalék.

Elemzők szerint a második forduló esélyese egyértelműen Caputová, aki a Sefcoviccsal szemben megszerzett hatalmas előnye mellett számíthat arra is, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek támogatóinak egy része is rá fog szavazni. Caputová elmondta:

a második körig hátralévő két hétben önmagát fogja adni, és úgy akarja kinyilvánítani a nézeteit, hogy azokkal ne bántson meg másokat.

Nem zárta ki, hogy a második körben olyanok is fognak rá szavazni, akik a választás első körében Marian Kotlebára vagy Stefan Harabinra szavaztak.

Sefcovic szintén azt gondolja, hogy megszólíthatja Kotleba és Harabin választóit. "Olyan szociális programot és olyan elnöki munkát akarok nekik kínálni, amelyre az egész ország büszke lehet" - jelezte Sefcovic.

A szlovák elnökválasztás második fordulóját két hét múlva, március 30-án, szombaton tartják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: az államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek

Magyar Péter: az államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek

Magyar Péter mintegy 40 perces megbeszélést folytatott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel a Sándor-palotában, majd nyilatkozott a sajtónak. Mint mondta, május 6-7-én ülhet össze az új Országgyűlés, az államfő felkérte őt a kormányalakításra, a technikai részletekről péntektől kezdődnek egyeztetések, amelyeken a Tisza Párt képviselői is részt vesznek. Újra távozásra szólította fel Sulyok Tamás államfőt, aki Magyar Péter szerint „sejtelmes választ adott, azt mondta, megfontolja”.

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Tegnap tárgyalt a két ország közti konfliktus rendezéséről Libanon és Izrael: lényegében közös nevezőre jutottak a Hezbollah eltávolításával kapcsolatosan, de tűzszünet nincs. Az izraeli légierő Dél-Libanont intenzíven bombázza. Az Irán körüli amerikai blokád elvileg betonstabil: a CENTCOM bejelentése szerint hat hajót fordítottak vissza. Donald Trump amerikai elnök közben rendkívül optimistán nyilatkozik az Iránnal való konfliktusról: újabb tárgyalások lesznek, elmondása szerint lényegében vége hamarosan a háborúnak. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború, konfliktus, békülés eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×