Infostart.hu
eur:
389.44
usd:
336
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok államfőjelöltje (j2) az elnökválasztás eredményváró rendezvényén Pozsonyban 2019. március 17-én hajnalban, a szavazás másnapján. Caputová jelentős fölénnyel megnyerte a voksolást, de mivel nem sikerült megszereznie a szavazatok felét, így a második legtöbb voksot szerzett Maros Sefcoviccsal együtt került az államfőválasztás második körébe, amelyet március 30-án tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Szlovák elnökválasztás: ketten maradtak versenyben

A szavazatok 40,57 százalékával Zuzana Caputová nyerte a szlovákiai államfőválasztás első fordulóját. A második a Smer által támogatott, mégis függetlenként induló Maros Sefcovic lett mindössze 18,66 százalékkal, így biztos, hogy kettejük közül lesz valaki Szlovákia új köztársasági elnöke.

Ahogy az várható volt, a köztársasági-elnökválasztás első fordulója után még nem lehet győztest hirdetni, bár a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia jelöltje, Zuzana Caputová úgy rávert az egész mezőnyre, ahogy azt talán senki sem várta. 870 415 érvényes voksot kapott, míg ellenfelének, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének a fele sem jutott. Maros Sefcovicra ugyanis mindössze 400 379-en szavaztak.

Harmadik helyen az a Stefan Harabin végzett, aki még a kommunizmus alatt alapozta meg bírói karrierjét, majd a mečiari időkben ért fel a csúcsra igazságügyi miniszterként, de az ellenzéki sajtó szerint Robert Ficónak is hű vazallusa volt. Harabin 14,34 százalékot szerezve lett harmadik.

Negyedik helyen a Mi Szlovákiánk Néppárt szélsőséges eszméket valló elnöke, Marián Kotleba ért célba, a voksok 10,39 százalékát begyűjtve. Nagy meglepetésre a szlovák politika veteránja, a 2004 óta minden elnökválasztáson induló Frantisek Miklosko megelőzte Bugár Bélát, a tizenhárom tagú mezőny egyetlen magyar indulóját, aki csupán 3,1 százalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy a Híd elnöke csak 66 667 voksot kapott.

Ami talán még ennél is nagyobb meglepetés, hogy Bugár a magyarok lakta járásokban is leszerepelt, és szinte mindenhol Caputová mögött végzett.

Bugár Béla saját bevallása szerint 6 százaléknál magasabb eredményre számított. Úgy véli, Zuzana Caputová sikere mögött az is állhat, hogy a kisebbségi választók a szélsőségességtől tartanak a legjobban.

A választásokon való országos részvételi arány 48,7 százalékos volt, ami 5,3 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt. A legkevesebben a magyarok lakta déli járásokban mentek el szavazni. A dunaszerdahelyi járásban 34 százalékos volt a részvétel, a komáromiban még ennél is kevesebb, mindössze 28 százalék.

Elemzők szerint a második forduló esélyese egyértelműen Caputová, aki a Sefcoviccsal szemben megszerzett hatalmas előnye mellett számíthat arra is, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek támogatóinak egy része is rá fog szavazni. Caputová elmondta:

a második körig hátralévő két hétben önmagát fogja adni, és úgy akarja kinyilvánítani a nézeteit, hogy azokkal ne bántson meg másokat.

Nem zárta ki, hogy a második körben olyanok is fognak rá szavazni, akik a választás első körében Marian Kotlebára vagy Stefan Harabinra szavaztak.

Sefcovic szintén azt gondolja, hogy megszólíthatja Kotleba és Harabin választóit. "Olyan szociális programot és olyan elnöki munkát akarok nekik kínálni, amelyre az egész ország büszke lehet" - jelezte Sefcovic.

A szlovák elnökválasztás második fordulóját két hét múlva, március 30-án, szombaton tartják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×