Infostart.hu
eur:
349.33
usd:
300.93
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok államfőjelöltje (j2) az elnökválasztás eredményváró rendezvényén Pozsonyban 2019. március 17-én hajnalban, a szavazás másnapján. Caputová jelentős fölénnyel megnyerte a voksolást, de mivel nem sikerült megszereznie a szavazatok felét, így a második legtöbb voksot szerzett Maros Sefcoviccsal együtt került az államfőválasztás második körébe, amelyet március 30-án tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Szlovák elnökválasztás: ketten maradtak versenyben

A szavazatok 40,57 százalékával Zuzana Caputová nyerte a szlovákiai államfőválasztás első fordulóját. A második a Smer által támogatott, mégis függetlenként induló Maros Sefcovic lett mindössze 18,66 százalékkal, így biztos, hogy kettejük közül lesz valaki Szlovákia új köztársasági elnöke.

Ahogy az várható volt, a köztársasági-elnökválasztás első fordulója után még nem lehet győztest hirdetni, bár a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia jelöltje, Zuzana Caputová úgy rávert az egész mezőnyre, ahogy azt talán senki sem várta. 870 415 érvényes voksot kapott, míg ellenfelének, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének a fele sem jutott. Maros Sefcovicra ugyanis mindössze 400 379-en szavaztak.

Harmadik helyen az a Stefan Harabin végzett, aki még a kommunizmus alatt alapozta meg bírói karrierjét, majd a mečiari időkben ért fel a csúcsra igazságügyi miniszterként, de az ellenzéki sajtó szerint Robert Ficónak is hű vazallusa volt. Harabin 14,34 százalékot szerezve lett harmadik.

Negyedik helyen a Mi Szlovákiánk Néppárt szélsőséges eszméket valló elnöke, Marián Kotleba ért célba, a voksok 10,39 százalékát begyűjtve. Nagy meglepetésre a szlovák politika veteránja, a 2004 óta minden elnökválasztáson induló Frantisek Miklosko megelőzte Bugár Bélát, a tizenhárom tagú mezőny egyetlen magyar indulóját, aki csupán 3,1 százalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy a Híd elnöke csak 66 667 voksot kapott.

Ami talán még ennél is nagyobb meglepetés, hogy Bugár a magyarok lakta járásokban is leszerepelt, és szinte mindenhol Caputová mögött végzett.

Bugár Béla saját bevallása szerint 6 százaléknál magasabb eredményre számított. Úgy véli, Zuzana Caputová sikere mögött az is állhat, hogy a kisebbségi választók a szélsőségességtől tartanak a legjobban.

A választásokon való országos részvételi arány 48,7 százalékos volt, ami 5,3 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt. A legkevesebben a magyarok lakta déli járásokban mentek el szavazni. A dunaszerdahelyi járásban 34 százalékos volt a részvétel, a komáromiban még ennél is kevesebb, mindössze 28 százalék.

Elemzők szerint a második forduló esélyese egyértelműen Caputová, aki a Sefcoviccsal szemben megszerzett hatalmas előnye mellett számíthat arra is, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek támogatóinak egy része is rá fog szavazni. Caputová elmondta:

a második körig hátralévő két hétben önmagát fogja adni, és úgy akarja kinyilvánítani a nézeteit, hogy azokkal ne bántson meg másokat.

Nem zárta ki, hogy a második körben olyanok is fognak rá szavazni, akik a választás első körében Marian Kotlebára vagy Stefan Harabinra szavaztak.

Sefcovic szintén azt gondolja, hogy megszólíthatja Kotleba és Harabin választóit. "Olyan szociális programot és olyan elnöki munkát akarok nekik kínálni, amelyre az egész ország büszke lehet" - jelezte Sefcovic.

A szlovák elnökválasztás második fordulóját két hét múlva, március 30-án, szombaton tartják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Azért is spórolnak egyes csapatok az erejükkel, mert a létszámbővítés és a lebonyolítás miatt könnyebb továbbjutni a csoportból a vb-n, és az igazán nehéz meccsek a torna második részében következnek – mondta az InfoRádióban Szabados Gábor. A sportfogadás-szakértő szerint a gyengébb kezdés ellenére a spanyolok és a brazilok továbbra is ugyanolyan jó eséllyel pályázhatnak a végső győzelemre.

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Lendületet adott a tőzsdéknek a hétvégi iráni-amerikai megállapodás híre, a Dow új csúcsra ment a hétfői kereskedésben és kedden tovább emelkedik, ma reggel a Nikkei is történelmi csúcsot döntött, és az európai indexek is szemmel látható pluszban állnak, amit az olajár mai esése is segít. A SpaceX ma is szárnyal, így lekörözte az Amazont és a Microsoftot is piaci kapitalizációban, már a negyedik legnagyobb amerikai vállalat. A magyar tőzsdén ma felülteljesít a Mol a blue chipek közül, a céggel kapcsolatban több fontos hír is napvilágot látott, délután bejelentették, hogy megvan a részvényesi megállapodás a NIS irányításáról. Az amerikai tőzsdék felemás hangulatban zártak, egyedül a Dow Jones fejezte be zöldben a kereskedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×