Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Zuzana Caputová államfőjelölt nyilatkozik a sajtónak, miután leadta szavazatát Bazinban (Pezinok) 2019. március 16-án, a szlovák elnökválasztás napján. Az államfőválasztáson 13 jelölt indul, és 4,45 millió szavazásra jogosult választópolgár vehet részt.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Szlovák elnökválasztás: Caputová nyerte az első fordulót

Az elnökválasztás első körét a nem hivatalos végeredmények - a jegyzőkönyvek 95 százalékot meghaladó feldolgozottsága - szerint jelentős előnnyel Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje nyerte, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány jelöltjével, a második legtöbb voksot szerzett Maros Sefcoviccsal együtt került az államfőválasztás második körébe.

Az ötödik közvetlen szlovák államfőválasztás első körének nem hivatalos végeredményei szerint Zuzana Caputovára a voksolók 40,24 százaléka adta szavazatát. Az első körben - a várakozásoknak megfelelően - Maros Sefcovics szerezte meg a második helyet, rá a választók 18,73 százaléka voksolt.

Mivel a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát, így március 30-án második választási kört tartanak, ahová a két legtöbb voksot megszerzett jelölt jut.

Stefan Harabín, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, korábbi igazságügyi miniszter, akit ugyancsak esélyesnek tartottak a továbbjutásra, az érvényes szavazatok 14,4 százalékával a harmadik helyen végzett.

Az érvényes szavazatok 10,53 százalékával a negyedik helyen végzett Marián Kotleba, a karakteresen EU- ás NATO-kritikus, a pozsonyi sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk - Néppárt elnöke és államfőjelöltje. A szlovák kereszténydemokrata politika doyenje, az államfőválasztáson már többedik alkalommal induló Frantisek Miklosko a voksok 5,66 százalékát kapta meg. Bugár Béla, a Most-Híd vegyes párt jelöltje a szavazatok 3,23 százalékát szerezte. A többi jelölt a voksok kevesebb mint három százalékával volt kénytelen megelégedni.

Farkas Örs politikai elemző szerint a szlovák államfőválasztás első körének nem hivatalos eredményei azt jelzik, hogy megosztottak a szlovákiai magyarok.

Az elemző az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában felidézte: Bugár Béla korábban a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke volt. Amikor onnan leváltották, akkor hozta létre a magyar-szlovák Híd-Most pártot. Bugár Béla személye arra jó, hogy megossza a magyarok szavazóit - mutatott rá Farkas Örs, aki szerint a mostani választáson elért 3 százalékos eredménye inkább vereségnek számít.

Farkas Örs szerint a Felvidéken élő magyarok az MKP és a Híd-Most közötti ellentét miatt gyakran keresnek más alternatívát. Sokan szlovák pártra szavaznak, míg mások nem mennek el szavazni.

Az elemző úgy értékelt, a választás nyertese, Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje abban bízhat, hogy azok a szavazók, akik nem rá szavaztak az első fordulóban, nem vesznek részt a második fordulóban.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×