eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Zuzana Caputová államfőjelölt nyilatkozik a sajtónak, miután leadta szavazatát Bazinban (Pezinok) 2019. március 16-án, a szlovák elnökválasztás napján. Az államfőválasztáson 13 jelölt indul, és 4,45 millió szavazásra jogosult választópolgár vehet részt.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Szlovák elnökválasztás: Caputová nyerte az első fordulót

Az elnökválasztás első körét a nem hivatalos végeredmények - a jegyzőkönyvek 95 százalékot meghaladó feldolgozottsága - szerint jelentős előnnyel Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje nyerte, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány jelöltjével, a második legtöbb voksot szerzett Maros Sefcoviccsal együtt került az államfőválasztás második körébe.

Az ötödik közvetlen szlovák államfőválasztás első körének nem hivatalos végeredményei szerint Zuzana Caputovára a voksolók 40,24 százaléka adta szavazatát. Az első körben - a várakozásoknak megfelelően - Maros Sefcovics szerezte meg a második helyet, rá a választók 18,73 százaléka voksolt.

Mivel a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát, így március 30-án második választási kört tartanak, ahová a két legtöbb voksot megszerzett jelölt jut.

Stefan Harabín, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, korábbi igazságügyi miniszter, akit ugyancsak esélyesnek tartottak a továbbjutásra, az érvényes szavazatok 14,4 százalékával a harmadik helyen végzett.

Az érvényes szavazatok 10,53 százalékával a negyedik helyen végzett Marián Kotleba, a karakteresen EU- ás NATO-kritikus, a pozsonyi sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk - Néppárt elnöke és államfőjelöltje. A szlovák kereszténydemokrata politika doyenje, az államfőválasztáson már többedik alkalommal induló Frantisek Miklosko a voksok 5,66 százalékát kapta meg. Bugár Béla, a Most-Híd vegyes párt jelöltje a szavazatok 3,23 százalékát szerezte. A többi jelölt a voksok kevesebb mint három százalékával volt kénytelen megelégedni.

Farkas Örs politikai elemző szerint a szlovák államfőválasztás első körének nem hivatalos eredményei azt jelzik, hogy megosztottak a szlovákiai magyarok.

Az elemző az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában felidézte: Bugár Béla korábban a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke volt. Amikor onnan leváltották, akkor hozta létre a magyar-szlovák Híd-Most pártot. Bugár Béla személye arra jó, hogy megossza a magyarok szavazóit - mutatott rá Farkas Örs, aki szerint a mostani választáson elért 3 százalékos eredménye inkább vereségnek számít.

Farkas Örs szerint a Felvidéken élő magyarok az MKP és a Híd-Most közötti ellentét miatt gyakran keresnek más alternatívát. Sokan szlovák pártra szavaznak, míg mások nem mennek el szavazni.

Az elemző úgy értékelt, a választás nyertese, Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje abban bízhat, hogy azok a szavazók, akik nem rá szavaztak az első fordulóban, nem vesznek részt a második fordulóban.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×