eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pozsony, 2014. márcuis 15.Egy nő gyermekei társaságában leadja szavazatát egy pozsonyi szavazóhelyiségben 2014. március 15-én, a szlovák elnökválasztás napján. (MTI/EPA/Peter Hudec)
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Hudec

Államfőt választ Szlovákia

Északi szomszédunknál ma tartják a köztársaságielnök-választást. Andrej Kiska leköszönő államfő helyére 13-an pályáznak, a legutóbbi felmérések szerint közülük háromnak van reális esélye bejutni a második fordulóba, amelyre nagy valószínűséggel szükség lesz, és amelyet két héttel az első kör után tartanának.

Szlovákia történetében ötödször tartanak közvetlen államfőválasztást szombaton. A szlovák szabályozás szerint az új államfő első fordulós megválasztásához a leadott és érvényes voksok több mint felének megszerzése kell, különben második forduló következik, amelyben már csak az első forduló két legjobb eredményét elért aspiráns mérettetik meg.

Az idei választás 2. fordulóját március 30-ra tűzték ki.

Az eddigi közvetlen szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében új államfőt válasszanak, és a felmérések ezt most sem valószínűsítik.

Az előző hónapok egyik legtöbbet ismételt kérdése az volt, hogy Andrej Kiska államfő újra megpályázza-e a posztot, vagy újabb öt évre biztosan más költözik be helyére a pozsonyi Grassalkovich-palotába. Mivel Kiska úgy döntött, nem akar ismét elnök lenni, ezért biztos, hogy júniustól új államfője lesz Szlovákiának.

Eredetileg 15 jelölt indult, de mivel ketten később visszaléptek, a szombati voksoláson 13 jelöltre lehet érvényes szavazatot leadni.

A visszalépett jelöltek egyike Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák elnökválasztások történetének második magyar jelöltje. Menyhárt még februárban jelentette be, hogy visszalép az akkor legesélyesebbnek tartott jobboldali jelölt, Robert Mistrík, vállalkozó javára. Alig egy héttel később azonban Mistrík is visszalépett, egy másik ellenzéki jelölt, a liberálisok által támogatott Zuzana Caputová, polgárjogi aktivista javára.

A jelentkezők legtöbbje már tavaly jelezte, indul a választáson.

A legtovább a Robert Fico exkormányfő vezette Smer húzta a bejelentést, majd közölte, Maroš Šefčovičot, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökét indítja. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Šefčovič csak a b-verziót jelentette a Smer számára, mert eredetileg Miroslav Lajčákot akarták rávenni az indulásra, a szlovák külügyminiszter azonban nem állt kötélnek.

Šefčovič az indulásáról szóló bejelentése utáni első közvéleménykutatásokat azonnal megnyerte, az azóta eltelt hetekben azonban rengeteget nőtt a Progresszív Szlovákia ellenzéki párt által indított Zuzana Čaputová támogatottsága.

Čaputová elsősorban a liberális választók támogatását élvezheti, de az ellenzék legnagyobb pártja, a Szabadság és Szolidaritás is besorakozott mögé.

A legutolsó felmérések alapján pedig egyértelműen első számú esélyesnek lépett elő.

Elemzők szerint annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy már az első fordulóban megszerzi valaki a leadott szavazatok 50 százalékát plusz legalább egy szavazatot, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv szerint szükség lesz a második fordulóra. Ide

Čaputovának és Šefčovičnak van a legnagyobb esélye bejutni, de nem lehet leírni Štefan Harabint sem,

aki a Legfelsőbb Bíróság bírója, és a legsötétebb mečiari-időszak igazságügyi minisztere volt. Titkos szavazói bázisa akár őt is betolhatja a második fordulóba.

A választók szavazataiért küzd Bugár Béla is, a Híd elnöke, aki a maga 29 éves politikusi múltjával a mezőny legrutinosabb jelöltjének számít. Nagy esélye azonban nincs a sikerre, az ügynökségek 5 százalék körüli támogatottságot mutattak ki neki.

Csütörtök reggel véget értek az államfőválasztás korteshadjáratai és érvénybe lépett a kampánycsend. Az államfőválasztáson, amely közel 13 millió euróba kerül,

4,4 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt.

A szombat reggel héttől este tízig tartó voksolás első részeredményeit a szavazóhelyiségek bezárását követően hozzák nyilvánosságra, a nem hivatalos végeredmények vasárnap hajnalban a hivatalos végeredmény vasárnap délelőtt várható.

Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, akkor március 30-án következik a második forduló, de ott már csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt mérettettheti meg magát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×