Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Friedrich Merz beindította az Angela Merkel elleni kampányt

Egy televíziós vitában a CDU elnöki posztjára pályázó Merz a menekülthelyzet megválaszolatlan kérdéseit rótta fel a kancellárnak, és a párt megújításában a jogrend védelmére helyezné a hangsúlyt.

A nyár végén Chemnitzben történt események ismét ráirányították a figyelmet a német társadalom megosztottságára. Ez volt a témája az állami televízió késő esti vitájának is, amelyen az Angela Merkel kancellár által vezetett Kereszténydemokrata Uniót a pártelnökségre pályázó Friedrich Merz képviselte, a szociáldemokratákat Mecklenburg–Elő-Pomeránia miniszterelnöke, Manuela Schwesig, a zöldek véleményét a párt élén álló Annalena Baerbock tolmácsolta.

A műsorvezető, Anne Will kérdései mellett a két női vitapartner nem egyszer össztüzet nyitott Friedrich Merzre, akinek azonban ez a televíziós fellépés is jó lehetőséget biztosított politikai állásfoglalásának kifejtésére a Kereszténydemokrata Unió december elejére tervezett pártelnökválasztása előtt.

A téma a társadalom megosztottsága volt, és a televíziós vita valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy a politikai vezetőkre változatlanul nehéz feladat hárul az egykori Nyugat-Németország és az NDK lakossága körében meglévő különbségek leépítésében. Erre az augusztusban kirobbant chemnitzi tüntetések is rávilágítottak, de – mint az ország északkeleti felében elterülő Mecklenburg–Elő-Pomeránia kormányfője, Manuela Schwesig rámutatott – nem csupán Chemnitzben, hanem

a többi keleti tartományban is a lakosság jó része úgy véli, hogy a berlini politikai vezetés nem szentel kellő figyelmet a menekültproblémáknak.

Sem a CDU-elnökségre pályázó Merz, sem pedig Manuela Schwesig nem tartotta későinek Angela Merkel kancellár múlt hét végén tett chemnitzi látogatását, amelyen meghívott polgárok előtt igyekezett magyarázatot adni kormányának a migránskérdésben követett irányvonaláról. Merz azonban közvetve bírálta Merkel politikáját, ugyanis kifejtette, hogy a kancellár által vezetett Kereszténydemokrata Uniónak olyan pártnak kell lennie, amely a jogállamot képviseli és a jogrendet védelmezi, de a menekültkérdésben a lakosság széles rétegében komoly kétségek vannak, és

a mai napig nem tisztázták, hogy 2015 szeptemberében milyen törvény alapján nyitották meg Németország határait.

A Zöldeket képviselő Annalena Baerbock viszont kijelentette, hogy a schengeni megállapodás értelmében 2015 nyarán a német-osztrák határ nyitva volt, következésképpen Angela Merkelnek sem kellett megnyitnia a menekültek előtt.

A tévévita után a berlini koalícióban részt vevő szociáldemokraták elnökhelyettese, Ralf Stegner "jobboldali rémtörténetek" népszerűsítését vetette Merz szemére, elemzők azonban úgy vélik, hogy konzervatív beállítottsága nemcsak a lakosság körében erősíti Merz népszerűségét, hanem a Kereszténydemokrata Unió párttagságán belül is, amelynek küldöttei döntenek majd a jövő hónap elején, hogy ki veszi át Angela Merkel kancellártól a pártelnöki tisztséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×