A Kereszténydemokrata Unió, a CDU péntekre tervezett elnökválasztását szokatlanul komoly érdeklődés előzi meg, ugyanis korábbi tapasztalatok alapján várhatóan a párt élén álló személy lesz az, aki a 2021-ben esedékes országos választáson a CDU kancellárjelöltje is lesz.

Angela Merkel többször is hangsúlyozta, hogy csupán a pártelnöki tisztségtől akar megválni és kancellárként a törvényhozási időszak végéig hivatalban marad. Kommentátorok ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Angela Merkel egyszer már megváltoztatta döntését: kora ősszel a kancellár fogadkozott, hogy 2021-ig mindkét tisztségét meg akarja tartani, októberben mégis bejelentette, hogy nem kíván indulni az elnökségért a decemberi pártkongresszuson.

Ezzel kapcsolatban elemzők utaltak arra is, hogy Merkel 2015-ben, a volt kancellár, Gerhard Schröder könyvének bemutatása alkalmából egy kérdésre válaszolva úgy vélte, a szociáldemokrata Schröder bukását felgyorsította az, hogy megvált a pártelnökségtől.

Jelenleg hárman esélyesek a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségére:

Saar-vidék volt kormányfője, aki tavasz óta a párt főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer, az egészségügyi miniszter, Jens Spahn, valamint Friedrich Merz, a világ legnagyobb pénzügyi szolgáltató cége, a Blackrock németországi megbízottja.

Ők az elmúlt hetekben 8 különböző városban rendezett vitafórumon ismertették politikai álláspontjukat.

Megfigyelők szerint a bemutatkozások során Annegret Kramp-Karrenbauer szerepelt a legjobban, akit a Merkeli irányvonal követőjének tartanak, azonban a kancellárnál jóval harciasabb fellépéssel akarja visszahódítani a Kereszténydemokrata Uniótól elpártolt szavazókat. Noha a kezdeti vitafórumokon Friedrich Merz igencsak meggyőzően lépett fel, menet közben elkövetett baklövéseit mindkét ellenfele kihasználta.

Merz a hét végén tett bejelentésével még a Szociáldemokrata Pártot is kihívta maga ellen, ugyanis azt indítványozta, hogy a munkavállalók megtakarított pénzükből az évek során vásároljanak részvényeket, amelyeket nyugdíjba vonulásuk után adómentesen adhatnának el.

Friedrich Merz szintén a költségvetésből 100 milliárd euróval támogatná az állami nyugdíjalapot, így lehetőség kínálkozna pár milliárdot a nyugdíjkiegészítő célú részvények adómentességére fordítani. Ezt Carsten Schneider, a Szociáldemokrata Párt frakcióvezetője azzal utasította vissza, hogy az állam nem üzletelhet vállalatok részvényeivel.