Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: Swen Pförtner

Botrány egy német menekültügyi hivatalban

Berlinben a belügyminisztérium parlamenti államtitkára elismerte, hogy újabb rendellenességek történtek a menedékjog megadása terén. Elmondta azt is, hogy a 2013 és 2017 között történt visszaélések következtében közel ötezer menedékjog iránti kérelem teljesítését felül fogják vizsgálni.

Stefan Mayer államtitkár a berlini törvényhozás ülésén megerősítette, hogy felfüggesztették állásából a brémai menekültügyi hivatal egyik vezető munkatársát, akivel szemben felmerült a gyanú, hogy két ügyvédi irodával együttműködve alapos vizsgálat lefolytatása nélkül részesített migránsokat menedékjogban. Emiatt most közel ötezer személy ügyében indult eljárás és nem kizárható, hogy sokan közülük elveszítik menedékjogukat.

Mayer szerint az illetékes brémai hivatal egyik vezetője 2013 és 2017 között két ügyvédi iroda ajánlásai alapján döntött a menedékjog megadásáról. Kiváltképpen azok a kurdok részesültek a korlátlan időre szóló tartózkodási engedéllyel, továbbá számos anyagi előnnyel is járó menedékjogban, akik a jezida vallási közösséghez tartozónak vallották magukat. Az Iszlám Állam nevű szélsőséges muszlim szervezet a keresztények mellett a zömében Irakban élő jezidákat tekinti egyik fő ellenségének, de a Szíriában folyó polgárháborúban is üldözésnek vannak kitéve.

A brémai menekültügyi hivatalban történt rendellenességgel kapcsolatban a berlini törvényhozás ülésén Susanne Mittag szociáldemokrata képviselő közölte, hogy a hivatal időközben felfüggesztett vezetője nem az előírások szellemében, hanem elvi kérdések alapján hozta meg döntéseit, ezért most

felül fogják vizsgálni mindazok ügyét, akik az elmúlt négy évben Brémában részesültek menedékjogban.

Az esettel kapcsolatban az ellenzéki AfD parlamenti frakcióvezetője a menekültügyi hivatal jelenlegi formájának megszüntetését szorgalmazta, és a migránsokkal kapcsolatos ügyintézés új alapokra helyezését követelte. Alice Weidel szerint a történtek miatt alighanem több millió euró veszteség is érte az államkasszát.

Tény, hogy a menekültügyi hivatal túlterheltséggel küzd, annak ellenére, hogy a közelmúltban számos új munkatársat vettek fel a felgyűlt kérelmek mielőbbi elbírálására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×