A SARS-CoV-2 vírustörzs a 2019-es megjelenése óta gyors evolúción ment keresztül, de egy új kutatás szerint a változások végig szűk genetikai keretek között maradtak. A Genome Biology and Evolution című folyóiratban megjelent tanulmányban azt írják, hogy a vírus tüskefehérjéjének strukturális korlátai érdemben nem változtak a pandémia során – írja a Portfolio a phys.org cikke alapján.

A vizsgálat során a világjárvány alatt felhalmozódott genomszekvenálási adatbázist használták fel, melynek segítségével annak jártak utána, hogy a tüskefehérje szerkezeti korlátai milyen szerepet játszottak a SARS-CoV-2 evolúciójában. Különféle számítógépes módszerekkel elemezték a strukturális kényszereket, továbbá megnézték azt is, hogyan alakultak ezek a különböző variánsok megjelenésével.

A több mutációt hordozó variánsok 2020 végétől jelentek meg. A kutatók az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által aggodalomra okot adó variánsként besorolt törzseknél fokozott fertőzőképességet vagy az immunválasz kikerülését feltételezték, de

nem találtak bizonyítékot arra, hogy a tüskefehérje strukturális korlátai érdemben megváltoztak volna.

A tudósok megállapították: a sikeres variánsok a már meglevő, szerkezetileg lehetséges mutációk új kombinációiból születtek. A folyamatban a funkcionális genetikai kölcsönhatások játszottak kulcsszerepet. A vírus evolúcióját közben mindvégig szorosan korlátozta a tüskefehérje stabilitásának megőrzése.

James Herzig, a tanulmány egyik szerzője közölte: az eredmények segíthetnek megérteni más variánsok viselkedését a zoonotikus átugrás során, és hozzájárulhatnak a jövőbeli vakcinák, valamint vírusellenes gyógyszerek fejlesztéséhez.