Az általános felmelegedés egyre inkább gyorsuló tendenciát mutat Európában, de ez a Föld egészére ugyanígy igaz – jelentette ki Kovács Erik klímakutató az InfoRádióban annak kapcsán, hogy az MCC Klímapolitikai Intézetének elemzése romló kárpát-medencei számokat állapított meg. A részletes, 2050-ig történő modellezés eredményei szerint a felmelegedés jóval intenzívebb, mint amit 10-15 évvel ezelőtt vártak volna.

„Az iparosodás előtti szinthez képest 1,7 Celsius-foknál jár itt Magyarországon a hőmérséklet emelkedése, és sajnos a következő évtizedektől ez a melegedés tovább fog gyorsulni, és amennyiben a mostani globális felmelegedés tovább folytatódik ezzel a gyorsasággal, akkor

míg az évszázad közepéig globálisan körülbelül 2 Celsius-fokkal fog emelkedni a hőmérséklet, addig itt a Kárpát-medencében 3,3-3,6 Celsius-fokkal”

– ismertette eredményeiket Kovács Erik. Ez azt jelenti, hogy a mediterrán térség után a Kárpát-medence lesz a második legkitettebb régió a hőmérséklet emelkedésének, illetve a szélsőségek szaporodásának Európán belül, ez globálisan a 4.-5. helyet jelenti.

Ami a részleteket illeti, a hőmérséklet emelkedésével egyre sűrűsödni fog a szélsőséges időjárási jelenségek bekövetkezte is, különösen a nyári időszakban.

„A hőhullámok már így is 3-4 nap helyett körülbelül 10-14 napra hosszabbodtak, az évszázad közepére pedig akár 20-25 naposak is lehetnek. Ezt az állapotot korábban 2090-re vártuk, később 2070-re, de folyamatosan jön előrébb” – figyelmeztetett.

A felmelegedés hatással lesz a csapadék-, illetve a vízmennyiségre is a Kárpát-medencében. A 2020-as években erőteljes nedvességdeficit jelentkezett, de Kovács Erik elmondása szerint egyelőre a tudomány is csak találgatja, hogy pontosan miért. A klímaváltozási tendenciák szerint télen egyre több a lehullott csapadék, és csak nyáron egyre kevesebb, illetve kiszámíthatatlanabbul érkezik.

„Az elmúlt években Magyarország talajaiból két Duna-vízhozamnak megfelelő nedvesség hiányzik az egész országból, ha csak az Alföldet nézem, körülbelül két Tisza folyónak megfelelő éves vízhozam hiányzik.

És most a modellek azt mutatják, hogy ez még inkább erősödik a következő években, évtizedekben” – folytatta.

Egy további adatot felidézve elmondta még: az elmúlt 30 évből 23 volt aszályos Magyarországon, ami megint baljós előjel. Ugyanis télen az elmúlt 30 évben nőtt a lehullott csapadék mennyisége, a talajok azonban mégsem töltődtek vissza, ez a csapadék ugyanis már kevésbé érkezik hó formájában.

A jelenleg érvényes modellszámítások szerint általában bár lesz csapadék, de az nagyon rövid idő alatt fog lehullani, és mivel egyre erőteljesebb a párolgás is és jelentős a hasznosulatlan víz mennyisége, a lehullott csapadék ennek a nagy része visszakerül majd a légkörbe.

„Lesznek továbbra is viharok, illetve lesz esőzés a nyári időszakban is, de mivel egyre hektikusabban, egyre hirtelenebbül érkezik a csapadék, sajnos egyre negatívabb jövőképet látunk a csapadék szempontjából a klímaváltozás következtében” – tette világossá.

A kulcs ez alapján a víz visszatartása lesz, amit műszakilag meg kell oldani. Itt az eddigi mennyiség 115-120 százalékára lesz szükség. Ha például árvíz lesz, a vizet szét kell ereszteni a csatornákba, holtági területekre, mezőgazdasági területekre, hogy legalább néhány centit javulhasson a talaj vízszintje.