Címke: kovács erik (26 cikk)

A klímaváltozással együtt járnak a jelenleg is tapaszalt havas időszakok, amelyek a felmelegedés miatt ritkán fordulnak elő, de az ilyen extrém szélsőségekre fel kell készülni – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai intézet vezető kutatója.

A tél egyenlőre elfelejtett megérkezni Európába, hosszan tartó enyhülés vette kezdetét. A jelenség legfőbb kiváltó oka a poláris légörvénynek a gyengülése, ami most Észak-Amerikában okoz extrém hideget és havazást – mondta el az InfoRádióban Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

A globális ellentmondások szimbóluma lett az ENSZ közelgő Éghajlat-változási Konferenciája. Miközben a világ a kibocsátáscsökkentésről tárgyal, a konferencia ökológiai lábnyoma újra hatalmas lesz – hívta fel a figyelmet az idei COP30-cal kapcsolatban Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban.

A klímaváltozás következtében statisztikailag már nem mutatható ki több hurrikán, de egyre sűrűbben alakulnak majd ki hármas, négyes vagy akár ötös erősségű trópusi ciklonok – mondta az InfoRádióban Kovács Erik. A Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint a nedvességhiány miatt európai szemszögből sem mindegy, hogyan alakulnak az olyan atlanti-óceáni trópusi ciklonok, mint amilyen az elmúlt napokban a karibi térségben nagy pusztításokat végző Melissa hurrikán.

Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója szerint az EU-ban sok helyen a nyomába se érnek annak, amit a magyarok tesznek szelektív hulladékgyűjtésben és visszaváltásban. Ezzel óvjuk a környezetet és segítjük az újrahasznosítást.

A csapadék mennyisége nem fog változni, csak az évszakonkénti eloszlása lesz más, ezért ezt a téli plusz csapadékot kell a Balatonba vezetni és ott megtartani – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Az idei ősz Közép-Európában melegebb és a tavalyinál csapadékosabb lehet, ami mérsékelheti a talajok súlyos nedvességhiányát – írta elemzésében Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Az abnormális hőséget követő rettenetes vihar kiváltó okairól, a klímaváltozás sajátosságairól beszélt Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiemelte a szigetelés fontosságát, s elmondta, hogy vannak-e Magyarországon trópusi éjszakák.

45-55 százalék az esélye annak, hogy még ebben az évszázadban a kritikus szint alá süllyed az Atlanti-óceáni Meridionális Áramlás Rendszer (AMOC), ami súlyos következményekkel járhat Európában és Észak-Amerikában – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

A világon sokfelé, így több helyen már hazánkban is alkalmazzák a szivacsváros megoldásokat a tudatosabb városi vízgazdálkodáshoz. Ezekkel a módszerekkel gyűjthető, tisztítható és hasznosítható a csapadékvíz, növelhető a biodiverzitás és élhetőbbé tehető a belvárosi környezet.

70-72 milliárd dollárnyi környezetvédelmi kárt okozott Ukrajnában a levegőszennyezés, a vízszennyezés és a talajszennyezés – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Egyre kevesebb csapadék hullik Magyarországon, az idei tél is szárazabb volt a megszokottnál, ez pedig komoly gondot jelent. Az InfoRádió Kovács Eriket, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatóját kérdezte.

A tavalyinál kissé visszafogottabb melegedés, de megint szélsőséges év vár ránk 2025-ben. Ez a fő konklúziója a Klímapolitikai Intézet által közzétett elemzésnek. A részletekről Kovács Erik vezető kutatót kérdeztük.

Már most szinte biztosra vehető a kutatók szerint, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait, köztük a legfeljebb másfél fokos felmelegedést nem sikerül tartani nemcsak most, hanem az egész évszázadban sem. Az ENSZ 29. éghajlatváltozási konferenciájára ezért, az eddig elmaradó gyakorlati intézkedések kapcsán, és Donald Trumpnak a felmelegedés harmadáért felelős ország elnökeként való visszatérése miatt nagy figyelem irányul.

A tiltó szabályozások ellenére már próbálkoznak a nagyhatalmak a szénhidrogén- és ritkaföldfém-kitermeléssel kapcsolatos projektekkel az Antarktiszon. A helyzetről a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója beszélt az InfoRádióban.

A jövőben enyhébb, és rövidebb telekre, és hosszabb nyarakra lehet számítani, a mostani ősz az átlagosnál hidegebb lehet – mondta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

A szélsőséges időjárás, az aszály rendkívüli károkat okozott nemcsak a hazai mezőgazdaságban, hanem Európa-szerte is.

Egyre hosszabb hőhullámokra és egyre magasabb hőmérsékleti értékekre kell készülnünk a következő évtizedekben – mondta az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Kovács Erik hozzátette: ha nem következik be kedvező változás a klímapolitikában, 2050-2060 után akár 45-47 fok is lehet nyaranta az Alföldön.

Az átlagosnál melegebb és a tavalyinál is szárazabb nyár várható – ezt írja friss elemzésében a Klímapolitikai intézet. A kutatásról az InfoRádió Kovács Eriket, a szervezet vezető kutatóját kérdezte. Szavaiból kiderült, egy igen száraz időszak kezdődhet az év második felében, amely akár két évig is eltarthat.

Nem zárható ki, de teljesen biztosra sem vehető a kulcsfontosságú óceáni áramlatok rövid időn belüli összeomlása. Kovács Erik klímatológus szerint egy esetleges hirtelen változás a hűtési és a fűtési igényeinket is jelentősen növelné.