Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Nyitókép: Pixabay

Elérte a falat a doppingbiznisz?

A tesztelési tevékenység nőtt, a pozitív eredmények aránya ugyanakkor stabilizálódott - állapította meg a 2024-es évet összefoglaló jelentésében a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA).

A WADA most közzétett dokumentuma szerint a globálisan elemzett minták száma a 2023-as 288 865-ről tavaly 297 965-re, vagyis 3,2 százalékkal emelkedett. Az összesített adat magában foglalja a verseny közben és versenyen kívül vizelettel, vérrel, beszáradt vérfoltokkal gyűjtött és a biológiai útlevéllel kapcsolatos mintákat egyaránt, továbbá az úgynevezett atipikus eredményeket is, amelyek további vizsgálatot és nyomon követést igényelnek, mielőtt szabálysértésnek minősülnének.

Az atipikus eredmények globális százalékos aránya gyakorlatilag változatlan maradt, a 2023-as 0,80 százalékról 2024-re 0,78 százalékra változott. A múlt évben a szakemberek 31 003 vér- és beszáradt vérfoltmintát elemeztek, szemben az előző esztendei 27 606-tal. A növekedési hormon kimutatását célzó tesztek száma is jelentősen emelkedett: tavaly 72 259 mintát dolgoztak fel, szemben a 2023-ban feljegyzett 58 549-cel.

Ami a nemzetenkénti „rangsort" illeti, 2022 és 2023 után 2024-ben is India bizonyult a legtöbb doppingesetet produkáló országnak. A WADA jelentése szerint a doppingvétségek globális listájának éllovasánál az Indiai Nemzeti Doppingellenes Ügynökség tavaly összesen 7113 vizelet- és vérmintát gyűjtött, ezek közül 260 adott pozitív eredményt. Sportágak szerint 2024-ben az ázsiai ország atlétikája szolgáltatta a legtöbb pozitív esetet 76-tal, ezt követte a súlyemelés 43-mal és a birkózás 29-cel. Franciaország lett a második legtöbb pozitív esettel rendelkező ország (91 eset), utána jön Olaszország (85) harmadikként, majd Oroszország és az Egyesült Államok következik (76-76) megelőzve Németországot (54) és Kínát (43).

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×