Mint az Infostart is megírta, Milák Kristóf kétszeres olimpiai bajnok klubja, a Honvéd közlése szerint nem látogatta a Honvéd úszóedzéseit, Gergely István klubelnök értesülései szerint csak konditermi edzéseket végez erőnléti edzőjével, Zala Györggyel. Azt az értesülést azonban nem erősítette meg, melyek szerint a sportoló ultimátumot is kapott, hogy amennyiben nem ugrik még ebben a hónapban medencében, nem folyósítják a fizetését a továbbiakban.

A híreket, értesüléseket az InfoRádióban Gyulay Zsolt MOB-elnök, kétszeres olimpiai bajnok kajakozó is kommentálta: szerinte a Milák Kristóffal kapcsolatos hírek állandóan szenzációként jelennek meg, és nem biztos, hogy jó ennyire kiteregetni a dolgokat.

Milák Kristóf szerinte egyedülálló eset, a párizsi olimpia előtt is sok hír járt, hogy nem találják őt, nem csiál semmit, aztán ott állt a dobogó tetején, majd ott maradt Párizsban és szurkolt a sportolótársaknak.

Gyulay Zsolt egy rendkívül szimpatikus, nyitott fiatalembert ismert meg benne, az eltűnés magyarázatát nem tudja, nem is tud rájönni, nem találgat. „Nyilván van egy munkáltatója, akitől kapja a fizetését, ezzel kapcsolatban a munkáltató dönt” – kommentálta a fizetéselvétel híresztelését.

Szerinte ha ennyit foglalkozunk egy olyan versenyzővel, aki nem edz, az nyilván demoralizáló lehet a többi versenyzőre, és ez nem jó, de az sem, ha kivételezik a rendszer bárkivel… „de azért vannak kivételes tehetségeink, akiket ha mindig megtalálunk az olimpiai dobogó tetején, akkor nem kell firtatni, hogy hol voltak addig”. Megítélése szerint is van egy tűréshatár a Honvédnál, és az ügynek klubon belül kell eldőlnie.

A helyzetet egyébként sajnálja, de úgy érzi,

a mai fiatalokkal teljesen máshogy kell bánni.

„A mai fiatalok nem olyanok, mint a mi korosztályunk, meg kell találni a kulcsot hozzájuk. Lehet, hogy Milák Kristófhoz soha többet nem találjuk meg a kulcsot, és lehet, hogy nem is lesz ott a következő olimpián. Én ezt nagyon sajnálnám, de jelen pillanatban azokkal kell törődni, akiket készítünk az olimpiára” – szögezte le.

Hogy mi várható el egy olimpiai bajnoktól, az szerinte egy hosszabb beszélgetés témája lenne, ő szintén olimpiai bajnokként így fogja fel:

„Nyertünk egy olimpiai bajnokságot vagy sikeres sportolók voltunk, nagyon sokat adtunk és nagyon sokat kaptunk az országtól. Amikor abbahagyja a sportoló a sportolói pályafutását és van mögötte egy sikeres pályafutás, azzal nincs vége az életnek, akkor kezdődik igazán, és én úgy gondolom, hogy nagyon sok mindent kell nekünk visszaadni. Nem csak azért, mert olimpiai életjáradékot kapunk az országtól, és nem csak azért, mert a magyar sport rendkívüli helyzetben van az elmúlt 10-15 év támogatásai miatt; gondoljunk bele, 6-800 ezer emberről van szó, aki a sportban tevékenykedik, fel sem fogják, milyen jó dolguk van, a rendszerváltozáskor még szó sem volt erről. Ezek a sportolók már a jóba születtek bele, hazahoztuk külföldi edzőinket, kiemelt edzői program van, életjáradéki rendszer.

Szomorú, ha nem mindenki érzi úgy, hogy vannak kötelezettségei is.”

Szerinte a példamutatással is „vissza kell adni” az országnak a támogatásért cserébe. Saját példáján keresztül úgy illusztrálta a helyzetet, hogy MOB-elnökként nem vesz fel fizetést, társadalmi munkában dolgozik.