Sheffieldben, a Hillsborough-stadionban, a Liverpool-Nottingham Forest FA-kupa-elődöntőn a rendőrség, látva a nagyszámban érkező Pool-szurkolókat és felismerve a közelgő veszélyt, kinyitotta az egyik főkaput. Az emberáradatot nem tudta befogadni a szektor, a benyomulók a kerítésekre préselték a már ott lévőket két, már egyébként is csordultig telt lelátórészen.

A szervezők, ahogy a nagy mérkőzések előtt az korábban is szokásos volt, elkülönítették a Liverpool és a Nottingham drukkereit. A Vörösök a Leppings Lane End felől próbáltak benyomulni, sokan jegy nélkül is, dacára annak, hogy a rádió és a televízió folyamatosan ismételgette, hogy a belépővel nem rendelkezők ne menjenek a stadionba.

A stadionban 94 szurkoló lelte halálát, a kilencvenötödik áldozat, a 14 éves Lee Nicol négy nappal később halt bele sérüléseibe. A kilencvenhatodik, Tony Bland 1993 márciusában, közel négy évvel a tragédia után hunyt el, addig kómában feküdt. Paul Harrison, aki később a Liverpool tartalékcsapatában védett a kétezres évek elején, az édesapját és nagybátyját veszítette el a tragédiában.

Sokan a stadion kerítéseire préselődve haltak meg, amikor be akartak jutni a nagyobb biztonságot adó szabad területre, a pályára. A tragédia hatására bontották le Angliában a nézőteret a pályától elválasztó kerítéseket. A vizsgálatok eredményét összegző Taylor-jelentés ajánlása részben ez volt, részben pedig az, hogy csak ülőhelyek legyenek a brit stadionokban.

Négy éven belül a hillsborough-i volt a harmadik súlyos futballtragédia, amelyben angol klubok szurkolói voltak érintettek. 1984-ban, a Bradford City falelátóin elterjedt tűz 56, a brüsszeli Liverpool-Juventus BEK-döntő 1985-ben 39 ember életét követelte.

A hillsborough-i dráma áldozataira azóta is számos memento emlékeztet. Az Anfield Roadon, a Liverpool FC stadionjában, a Shankly kapunál emléktábla őrzi a halottak emlékét. Ugyancsak emléktáblát emeltek a tízedik évfordulón a Hillsborough stadionban. Emlékkövet avattak a liverpooli székesegyházban. A Liverpool címerének két oldalára lángot rajzoltak, a 96 áldozat emlékére.

Négy nappal a tragédia után, a Milan-Real Madrid BEK-mérkőzés hatodik percében a játékvezető megállította a mérkőzést (a Liverpool-Nottingham FA-kupa-elődöntőből hat percet játszottak le), s egyperces tisztelgést tartottak. A Milan szurkolói spontán reakcióként elénekelték a Liverpool "himnuszát", a You will never walk alone-t, az áldozatok emlékére. 

Liverpoolban ma megemlékezést tartanak, Kenny Dalglish beszél majd, a klubtörténet talán legnépszerűbb játékosa, aki a tragédia idején menedzserként irányította a csapatot. A tíz évvel ezelőtti megemlékezésen tízezren vettek rész, most még több tisztelgőre számítanak.

Ott lesz a megemlékezésen a klub akkori legjobb góllövője, Ian Rush is, aki tisztelegni kíván azok emléke előtt, akik elutaztak Sheffieldbe, hogy segítsék a csapatot, de soha nem térhettek haza a családjukhoz.

További stadionkatasztrófák

1902: Skócia Anglia ellen játszott válogatott mérkőzést (1:1) Glasgow-ban, az Ibrox Parkban. Az új, Nyugati Lelátó 12 méter magas faszerkezete összeroskadt a rajta lévő 20 ezer néző súlya alatt. Huszonöten meghaltak, több százan megsérültek.

1946: Több, mint 65 ezer szurkoló zsúfolódott a boltoni Burnden Parkba, a helyi csapat és a Stoke City nagy érdeklődéssel várt összecsapására, az FA-kupa 6. fordulójában. A közel húszezer kint rekedt egy része nyomakodni kezdett befelé, beszakítva a kapukat. Harminchárman meghaltak, több mint ötszázan megsebesültek. A mérkőzést 26 perccel a tragédia után mégis újrakezdték, miközben holttestek sorakoztak a pálya sarkában.

1964: A heves rivalizálás Dél-Amerika két válogatottja, az argentin és a perui között áttevődött a nézőtérre is, miután a játékvezető az utolsó percben nem adta meg a hazaiak gólját a Limában játszott olimpiai selejtezőn. A döntés után tömegverekedés tört ki a Nemzeti Stadion lelátóin, 318 ember meghalt, több mint félezer megsérült. A találkozót követően harminc napra hadiállapotot hirdettek.

1968: Amikor a Boca Juniors szurkolói égő fáklyákat dobtak a River Plate szurkolói közé a Buenos Aires-i Monumental stadionban, a híres El Clásicón, 74 ember meghalt, 113 pedig megsérült. A kitört pánikban, miután a kapuk zárva voltak, sokakat halálra tapostak.

1971: Január 2-án, az Old Firm derbi hajrájában a vendég Celtic a hajrában megszerezte a vezetést. Győztesnek tűnt, ám a Rangers, Colin Stein góljával kiegyenlített. A kékek korábban csalódottan hazainduló szurkolói megfordultak, s igyekeztek visszajutni az Ibrox Park tribünjeire. A nagy tolongásban, a 13-as lépcsőn 66 szurkoló meghalt.

1982: 340 ember halt meg Moszkvában, a Szpartak Moszkva és a holland Haarlem UEFA-kupa-mérkőzésén, a Lenin Stadionban. A korabeli hivatalos szovjet források mindössze 61 ember halálát ismerték el, ám hét évvel később nyilvánosságra kerültek a valós adatok.

1985: Miközben a Bradford City szurkolói ünnepelték csapatuk bajnoki címét a harmadik osztályban, egy eldobott cigarettacsikk lángba borította a Valley's Parade fából készült főlelátóját. Ötvenhat ember lelte ott a halálát. E tragédia hatására új biztonsági előírásokat vezettek be a brit stadionokban.

1985: Még ugyanabban az esztendőben újabb tragédia miatt gyászolt Anglia. A brüsszeli Heysel-stadionban, a Liverpool és a Juventus által játszott BEK-döntő előtt az angol huligánok rárontottak az olaszokra. A Liverpool feldühödött "szurkolói" a semlegesnek gondolt Z szektorban ülő Juve-hívekre vetették magukat, akik megpróbáltak a szögletzászló felé, a pályára bemenekülni. A túlterheltség miatt egy lelátórész összeomlott, 39 olasz meghalt, 400 szurkoló megsebesült. A mérkőzést később mégis lejátszották, ám az UEFA meghatározatlan időre kitiltotta az angol klubokat a nemzetközi porondról.

1988: Kilencvenhárom ember meghalt, több mint száz megsérült a nepáli Katmanduban, miután egy iszonyatos erejű jégeső pánikot teremtett a Jankapur és a Mukti Jodha közötti mérkőzésen. A tragédiát az okozta, hogy a kapukat nem nyitották ki.

1991: A Kaizer Cheifs az Orlando Piratesnek lőtt gólja pánikot és tömegverekedést váltott ki a Johannesburg közelében lévő Orkneyben. Negyvenen életüket vesztették, ötvenen megsérültek.

1992: Csak 15 perccel a Bastia és az Olympique Marseille közötti Francia Kupa-elődöntő tervezett kezdési időpontja előtt összeroskadtak a korzikai városban a Furiani-stadion mobil fémlelátói. Tizenöt ember meghalt. A mérkőzést nem játszották le, abban az esztendőben nem hirdettek francia kupagyőztest.

1996: A két közép-amerikai ország, Guatemala és Costa Rica közötti válogatott labdarúgó-mérkőzésén 84-en meghaltak, több mint 150-en megsérültek a túlterheltség miatt kialakult pánikban. A 45 ezer férőhelyes Meteo Flores Stadionba hatvanezer néző zsúfolódott be.

2001: Újabb tragédia történt egy Kaizer Chiefs-Orlando Prates mérkőzésen, ezúttal a johannesburgi Ellis Parkban, a stadionon kívül kitört verekedésben. A rivális táborok áldozatot követelt a ghánai Accrában az afrikai futball legszörnyűbb tragédiája. A Hearts of Oak- Ashanti Kotoko rangadón a rivális csapatok szurkolói csaptak össze. A stadionkapuk zárva voltak, a megvadult tömegből sokan nem tudtak elmenekülni.

2009: Abidjanban, a Felix Houphouet-Boigny Stadionban, az Elefántcsontpart-Malawi vb-selejtezőn kitört zavargásokban 19 ember meghalt, 132-en megsérültek, miután egy fal ledőlt.