Walesben, ahol a jelenlegi formájában 1999-ben létrehozott helyi törvényhozás, a 96 tagú Senedd eddigi történetében mindig a Munkáspárt volt kormányon, most először a függetlenségre törekvő balközép-nacionalista Plaid Cymru párté lett a legnagyobb frakció.

Az abszolút többséghez minimálisan szükséges 46 mandátumot ugyanakkor nem sikerült megszerezni: a párt 43 képviselőt küldhet a cardiffi nemzetgyűlésbe.

A Plaid Cymru vezetője, Rhun ap Iorwerth lesz Wales következő miniszterelnöke.

Az eddigi walesi kormányfő, a munkáspárti Eluned Morgan be sem jutott a Seneddbe.

Morgan a végleges walesi eredmények ismertté válása után lemondott a Munkáspárt walesi tagozatának vezetői tisztségéről, és péntek esti nyilatkozatban „katasztrofálisnak” nevezte a Labour walesi vereségét.

A Plaid Cymru baloldali, bizonyos – elsősorban szociális – kérdésekben a Munkáspárttól is balra álló EU-párti szociáldemokrata-nacionalista irányvonalú politikai erő, amelynek programjában szerepel Wales függetlenné válása az Egyesült Királyságtól.

Rhun ap Iorwerth, az új walesi miniszterelnök azonban még a mostani választások előtt kijelentette, hogy ebben a parlamenti ciklusban a párt még nem tervezi a függetlenségről szóló népszavazás kiírását; ezt a 2030-ban kezdődő új parlamenti időszakban tartja elképzelhetőnek, és addig is külön munkacsoportot állít fel a kérdés tanulmányozására.

A Senedd mások legnagyobb frakcióját a Reform UK adja 34 képviselői hellyel.

Az eddigi legnagyobb walesi parlamenti erő, a Munkáspárt a harmadik helyre szorult, miután korábbi 29 fős frakciójának létszáma az új Seneddben 9-re csökkent.

A skót parlamenti választáson a péntek estig beérkezett, még nem végleges adatok alapján már biztos, hogy a Skóciában eddig is kormányzó, ugyancsak függetlenségre törekvő baloldali Skót Nemzeti Párté (SNP) lesz a legnagyobb, bár szintén abszolút többség nélküli frakció a 129 tagú edinburghi parlamentben.

Az SNP a modellszámítások szerint valószínűleg 58 képviselői helyet szerzett.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55,3 százalékos többséggel.

A skóciai függetlenségi népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Az SNP azóta rendszeresen hangoztatja, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból.

Az SNP politikai célkitűzései között szerepel az is, hogy függetlenségének elnyerése esetén Skócia önálló országként ismét belép az EU-ba.

Az angliai tanácsi választásokon a péntek esti – csaknem végleges – adatok szerint a Munkáspárt ugyancsak súlyos vereséget szenvedett.

Angliában 136 helyhatóság – köztük mind a 32 londoni kerület – 5036 tanácsnoki mandátumáról kellett szavazni. Ezek közül 2557-et eddig munkáspárti képviselők töltöttek be, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Konzervatív Párt 1362 tanácsi képviselői hely megtartásáért versengett.

A péntek esti adatok szerint a Munkáspárt 1212, a Konzervatív Párt 480 mandátumot vesztett, a Reform UK - amely eddig alig volt jelen az angliai tanácsokban - 1353 új képviselői helyet szerzett.

Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök ugyanakkor – jóllehet pártján belül is többen távozásra szólították fel – leszögezte: nem kívánja „káoszba dönteni az országot” azzal, hogy lemond a Munkáspárt vezetéséről és így a kormányfői posztról is.

Hozzátette: ő vezeti a pártot a következő parlamenti választásokon is.

A világ egyik legnagyobb politikai-gazdasági kockázatelemző csoportja, a londoni székhelyű Eurasia Group azonban péntek esti gyorselemzésében közölte: az azonnali vezetőcsere kezdeményezését a Munkáspárt részéről valószínűtlennek tatja ugyan, de 65 százalékos esélyt lát arra, hogy Starmer még az idén távozik a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségből.