Infostart.hu
eur:
355.63
usd:
312.46
bux:
139235.48
2026. június 23. kedd Zoltán
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve nyilatkozik 2021. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Prőhle Gergely: Angela Merkel nevének felmerülése jellemzi az ő és pártja abszurd helyzetét

Angela Merkel korábbi német kancellár több mint négy éve vonult vissza a közélettől, jövőre azonban visszatérhet a politikába, amennyiben a CDU őt jelölné az államfői posztra. A héten sok év óta először ott lesz a CDU kongresszusán. Az InfoRádió Prőhle Gergely volt berlini nagykövetet kérdezte.

Angela Merkel hat év óta először vesz részt személyesen ezen a héten a CDU pártkongresszusán, ahol a 71 éves volt kancellár és a 70 éves jelenlegi kancellár, Friedrich Merz évtizedes belső rivalizálása ismét reflektorfénybe kerül. A hír hatására Németországban megindultak az egykori kancellár visszatéréséről szóló találgatások, az értesülések szerint Merkel az államfői poszt várományosa lehet.

Prőhle Gergely, Magyarország korábbi berlini nagykövete mindezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy Angela Merkel visszatérése egyfajta hangulati teszt is lehet arra vonatkozóan, hogy miként fogadja őt a CDU közönsége. Ez annak a választási kampánynak is a része, ami éppen a tartományban, Baden-Württembergben zajlik, ahol márciusban választások lesznek, és „nyilván a mérsékelt CDU-ban azért Angela Merkelnek továbbra is megvan a renoméja” – mondta a volt nagykövet.

A találgatások a 2027-ben esedékes államfőválasztásra is vonatkoznak, és Angela Merkel nevének felmerülése ebben az összefüggésben Prőhle Gergely szerin kicsit

jellemzi azt a sajátosan abszurd helyzetet, amiben ő, illetve pártja, a CDU is van.

Vele hozzák összefüggésbe ugyanis a CDU balra tolódását, így az sem véletlen, hogy most azt mondják, hogy épp a zöldek és a baloldal támogatását lehetne az ő jelölésével megszerezni. Ennek nyilván egy államfő választása esetén, aki a nemzet egységét képviseli, megvan az érthető oka, ugyanakkor ez nyilvánvalóan nem hozná könnyű helyzetbe Friedrich Merz CDU-s kancellárt, hiszen ők nagyon régi ellenlábasok. Ha Merkel esetleg visszatérne ilyen módon a politika első vonalába, az nyilván megnehezítené Merz helyzetét. A CDU ugyanakkor más jelöltekben is gondolkodik, de a volt berlini nagykövet szerint idén ki fog derülni, hogy a jelöltállítás miképpen alakul.

Angela Merkel megítélésével kapcsolatban azt mondta: „aki 16 évig kancellár volt, az tud valamit”. Ráadásul a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint minden negyedik német választópolgár vágyik arra, hogy Angela Merkel visszatérjen a politikába.

„Ez önmagában azért még nem sokat mond, különösen akkor nem, hogyha ezek az emberek általában baloldali beállítottságúak. Valóban a Willkommenskulturt kötik össze Angela Merkel nevével, és annak fényében, hogy az még mindig AfD folyamatosan erősödik, Merkel bármiféle visszatérése inkább provokációnak tűnhetne. Tehát lehet, hogy a társadalmi béke szempontjából nem minden negyedik ember véleményére érdemes odafigyelni, hanem a másik három emberére. Mindez természetesen mit sem csökkent azokon a történelmi érdemeken, amik elsősorban a nemzetközi politikában jellemzik Angela Merkel működését, de itt most a német belpolitikáról van szó” – értékelt Prőhle Gergely.

Angela Merkel esetleges elnöki visszatérésével kapcsolatban kiemelte:

a német államfő ugyanolyan jogokkal rendelkezik nagyjából, mint a magyar, tehát érdemi befolyása a mindennapi politikára nincs, ugyanakkor az ország hangulatát jelentősen tudja befolyásolni,

a nagyobb politikai ívek megrajzolása szempontjából szintén jelentős a pozíciója. „Ha tehát egy nagy tapasztalatokkal rendelkező, a nemzetközi életben elismert személyiség lesz az elnök, akkor az ország tekintélyét javíthatja, növelheti. Egy ilyen jogállás mellett ennek elsősorban szimbolikus a szerepe, de azért a német közéletben ez is fontos” – fogalmazott a korábbi nagykövet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
N. Rózsa Erzsébet az iráni helyzetről: egyre komolyabb nézetkülönbségek vannak az amerikai elnök és alelnök között

N. Rózsa Erzsébet az iráni helyzetről: egyre komolyabb nézetkülönbségek vannak az amerikai elnök és alelnök között

Az érintett szereplők inkább tűzszüneti állapotnak tekintik a mostani helyzetet, amely elvezethet akár a békéhez is, de ennek még nagyon sok feltétele van – értékelte az amerikai–iráni keretegyezmény aláírását az InfoRádió Aréna című műsorában a Közel-Kelet-szakértő. Úgy véli, Teherán nem fog megijedni Donald Trump fenyegetőzéseitől és szerinte nem segíti a tárgyalásokat, hogy az amerikai elnök erősen félreérthető kijelentéseket tesz.

Megszavazta az Országgyűlés: búcsú a védett üzemanyagártól

Az Országgyűlés döntött a védett üzemanyagár kivezetését tartalmazó törvényjavaslatról. Előzőleg elfogadták a vizsgálóbizottságok megerősítését és a korrupcióellenes 110 oldalas csomagot is, benne a vagyonnyilatkozatok szigorításával és a kekvák megszüntetésével.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Erővel vinné át Magyar Péter Sulyok Tamás eltávolítását - Milyen következményei lehetnek az új alkotmánymódosításnak?

Erővel vinné át Magyar Péter Sulyok Tamás eltávolítását - Milyen következményei lehetnek az új alkotmánymódosításnak?

Magyar Péter miniszterelnök Tisza-kormánya benyújtotta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely a kabinet értelmezése szerint a Fidesz 2010 utáni, hosszú közjogi mandátumokkal, sarkalatos törvényekkel, intézményi átalakításokkal és politikailag lojálisnak tartott személyi kinevezésekkel bebetonozott rendszerének felszámolását, valamint a jogállam helyreállítását szolgálja. A javaslat többek között azonnali hatállyal megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát, visszaállítaná a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróságnál, erősítené a bírói önigazgatást, és alkotmányos szintre emelné a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A tíz cikkből álló szöveg felemás képet mutat: miközben több ponton valódi intézményi korrekciókat tartalmaz, az államfő közvetlen eltávolítása nehezen választható el a személyre szabott mandátummegszüntetés látszatától. A módosítás precedenskockázatot hordoz, és az európai jogállamisági viták kontextusában is érzékeny kérdéseket vet fel. A kormány egyik legfontosabb érve az új rendelkezések mellett, hogy a változtatások átmenetiek, szeptembertől pedig átfogó, népszavazással megerősített alkotmányozási folyamat indulna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×