A pletykáknak nemcsak a hivatalban lévő Merz-kormány eddigi kudarcai adtak tápot, hanem Merkel közelmúltban történt váratlan bejelentése is. Az egykori kancellár ugyanis közölte, hogy ideiglenesen felhagy a mindennapi politikától való, 2021 óta tartó visszavonulásával, és ismét részt vesz pártja pénteken kezdődő kongresszusán. Utoljára még kancellárként, illetve pártelnökként 2019-ben vett részt a CDU kongresszusán.

Aligha véletlen, hogy rögtön meg is kezdődtek a találgatások azzal kapcsolatban, hogy miért döntött így. Az egyik tábor úgy vélte, hogy az idei „szuperválasztási” évben, amelyben a CDU ingatag támogatását erősítő vagy épp tovább gyengítő, összesen öt tartományi választást rendeznek. A másik tábor ugyanakkor inkább azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a volt kancellár lehet, hogy államfőként kíván visszatérni a nagypolitikába.

Közvetve alátámasztja ezt, hogy

• a hivatalban lévő Frank-Walter Steinmeier második elnöki mandátuma 2027 márciusában lejár, és immár nem választható újra.
• a felmérések szerint egyre többen vélekednek úgy, hogy Németországnak első ízben női államfőre lenne szüksége.

Legutóbb a CDU főtitkára, Carsten Linnemann pártfogolta ez utóbbit, ugyanakkor állást foglalt amellett is, hogy megválasztandó új elnök ne feltétlenül politikus legyen.

Merkel amúgy is történelmet írt azzal, hogy 2005-ben Németország első női kancellárjaként lépett hivatalba, amit most esetleg államfőként is megtehet. Bár ő maga cáfolja ezt, a közvélemény-kutatások és a sorra jelentkező illusztris támogatók száma is szaporodik.

Ami az egykori Merkel-korszakot illeti, a jelenlegi kancellár, Friedrich Merz, és pártjának többsége bírálta a konzervatív előd liberálisnak tartott politikáját.

A Forsa közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a németek többsége ugyanakkor pontosan ezt a politikát szeretné visszakapni. A megkérdezettek 54 százaléka annak a nézetnek adott hangot, hogy a CDU is sikeresebb lenne egy, a Merkel-korszakban követett centrista irányvonallal. Ezzel szemben 32 százalék volt azon a véleményen, hogy a párt az eddigi konzervatívabb politikával is erősödhetne.

A felmérés szerint mindazonáltal

a „mai” CDU/CSU-szavazók 60 százaléka támogatja Merzet, miközben 34 százalék részesíti előnyben a „Merkel-stílusú” megközelítést.

Jelenős különbségek mutatkoztak ugyanakkor a nemek között. A nők 61 százaléka javasolta azt, hogy a CDU Markel-típusú irányt kövessen, míg a férfiak mindössze 40 százaléka volt ezen a véleményen. Elemzők feltűnőnek tartva kiemelték azt is, hogy a fiatalabb generációk a centrista irányt részesítik előnyben.

Ezzel szinte egyidőben vált ismerté az a felmérés, amely közvetve szintén súlyos pofont jelenthet a Merz-kormány számára. A közvélemény-kutatást a Bild megbízásából az INSA intézet végezte, és abból kitűnt, hogy a többség elégedettebb volt a mostani koalíciót megelőző, a szociáldemokraták vezette Scholz-kormány munkájával.

Az adatok szerint nem csak Olaf Scholz kapott nagyobb támogatottságot, mint Friedrich Merz.

A megkérdezettek többsége azon a véleményen volt, hogy két tárca kivételével az akkori miniszterek jobban végezték munkájukat, mint a maiak.

Az említett kivételeket Johann Wadephul külügy-, és Alexander Dobrindt belügyminiszter jelentette. A válaszok szerint ők jobban végzik munkájukat, mint a tárca élén elődeik, azaz a volt külügyminiszter, Annalena Baerbock, és a belügyi tárca akkori vezetője, Nancy Faeser.