Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
321.13
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője a Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével, valamint a két ország küldöttségének tagjaival folytatott tárgyaláson a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Majsev

Moszkva is megszólalt a Venezuela elleni amerikai támadás után

Jogellenes, de bizonyos mértékben következetes Donald Trump amerikai elnök venezuelai fellépése, mert minden területen hazája érdekeit védi – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke vasárnap a TASZSZ hírügynökségnek.

„El kell ismerni, hogy Trumptól, magatartásának nyilvánvaló jogellenessége ellenére, bizonyos következetességet nem lehet eltagadni. Csapatával nagyon keményen védi országának nemzeti érdekeit. Mindet: a politikaiakat – Latin-Amerika az Egyesült Államok hátsó udvara –, és gazdaságiakat – adjátok ide nekünk az olajat és a többi természeti kincset!” – mondta.

Medvegyev hozzátette, hogy ezt az álláspontot nem Trump találta ki.

„Samu bácsi fő motivációja mindig egyszerű volt: mások készleteinek megszerzése. Elég csak az aljas, cinikus (Madeleine) Albright asszonyra (volt amerikai külügyminiszterre) gondolni, aki szégyentelenül kijelentette: igazságtalan, hogy Oroszország ilyen gazdagság birtokába jutott. Ezért ezt újra kell osztani. Csakúgy, mint az Ukrajnában található ritkaföldfémeket. Trump éppen ezekre gondolt először” – nyilatkozott a volt elnök és kormányfő.

„Trump ezt nem is titkolja. Mit is mondhatnánk – ez a lex fortissimum, vagyis az erősebb joga.

De akkor mondjuk meg egyenesen a »napfényes Pindosztánból való barátainknak«, hogy most már nincs semmi, amiért akár formálisan is szemrehányást tehetnének országunknak.

Nicolás Maduro és feleségének elfogása még nagyobb gyűlöletet fog szülni a gringók iránt Latin-Amerikában” – fogalmazott. (Pindosztán az Egyesült Államok gúnyneve az orosz szlengben.)

Az európai országoknak a venezuelai eseményekre adott reakcióját a kettős mérce klasszikus példájának nevezte. Úgy vélekedett, hogy „a gyáva és függő euródegeneráltak nagyon szeretnék Washingtonnak minél mélyebben benyalni”, ezért „fecsegnek” a venezuelai demokrácia támogatásáról, egyúttal megpróbálva igazolni a nemzetközi jog megsértését. Medvegyev szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök illegitimitásának kérdését az „európai bolondok” korábban nem vetették fel, ezért „a kijevi bohócnak biztosan nem érdemes ellazulnia”, mert a hivatali ideje rég lejárt.

„Az eltávolítása a legközelebbi jövő kérdése” – vélekedett, hozzátéve, hogy ha valakit drogterjesztésért üldözni lehet, akkor az „a narkópojáca és bandája”.

„A jenkik, akik már létrehoztak egy ilyen »precedenst« Maduróval, megismételhetik mindezt a banderista fattyakkal is” – nyilatkozott.

Medvegyev úgy vélekedett, hogy a caracasi események után „mindenki számára világos, hogy egyetlen olyan ország sem érezheti magát biztonságban, amely valamilyen formában nem tetszik az Egyesült Államoknak”. Közéjük sorolta a Grönland felett ellenőrzést gyakorló Dániát is, és nem zárta ki a „neonáci” (Fridrich) Merz (német kancellár) elrablását sem.

Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ nem képes befolyásolni az eseményeket.

„Célunk az, hogy megakadályozzuk a globális katasztrófát olyan körülmények között, amikor a visszatartó mechanizmusok nem működnek.

Jelenleg a világ többségét alkotó országok tesznek erőfeszítéseket arra, hogy szembeszálljanak az úgynevezett kollektív Nyugat neokolonialista, imperialista törekvéseivel. A folyamat lassan, de mégis halad előre. És ez óvatos reményt kelt”

– mondta.

Végezetül leszögezte, hogy a mai Oroszország a legjelentősebb nukleáris hatalom, amely képes megvédeni magát és szövetségeseit, és ezt szükség esetén meg is fogja tenni, akár megelőző jelleggel is.

„Így vagy úgy, de manapság a nukleáris fegyverek birtoklása a legjobb garanciája az állam biztonságának” – állította.

Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányos törvényhozási és államépítési bizottságának elnöke vasárnap a Telegram-csatornáján úgy vélekedett, hogy Trump „megtagadta a szuverenitás jogát a nyugati félteke összes országától” és hogy „európai vazallusainak” is fel kell készülniük.

Alekszej Puskov, a orosz felsőház információpolitikai bizottságának elnöke, ugyancsak Telegram-bejegyzésben, úgy vélekedett, hogy „a kulcs ahhoz, hogy megértsük, mi történt Venezuelában, természetesen nem a kábítószer és nem Maduro”, hanem az olajkészletei feletti ellenőrzés megszerzése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a venezuelai elnök elfogása elé időzítették a María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető Nobel-békedíjjal való kitüntetését, ami a venezuelai „rendszerváltás” témáját előbb a világsajtó egyik legfontosabb témájává tette, majd ezt maga Trump is szóba hozta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton felhívta Delcy Rodríguez venezuelai alelnököt, akinek kifejezte szolidaritását a venezuelai néppel szemben elkövetett „fegyveres agresszió” ügyében és közölte, hogy

Moszkva továbbra is támogatni fogja Caracasnak a nemzeti érdekeket és a szuverenitást védő politikáját.

A felek síkra szálltak a további eszkaláció elkerülése és a helyzet tárgyalásos megoldása mellett, valamint kifejezték elkötelezettségüket a kétoldalú átfogó stratégiai partnerség további erősítése mellett.

Lavrov és fehérorosz hivatali partnere, Makszim Rizsenkov szombaton kettőjük telefonbeszélgetése során egyhangúlag elítélte az Egyesült Államok által „egy szuverén állam ellen, a nemzetközi jogi normák megsértésével elkövetett agressziót”. A két tárcavezető hangsúlyozta, hogy Maduro elnököt és feleségét feltétel nélkül és haladéktalanul szabadon kell bocsátani, vissza kell engedni az ország fővárosába, és vissza kell helyezni posztjára az államfőt. A felek kiemelték annak fontosságát, hogy a nemzetközi joggal összhangban, párbeszéd útján mielőbb megteremtsék a venezuelai helyzet rendezésének feltételeit.

Az orosz külügyminisztérium a szombat este a Telegram-csatornáján közzétett közleményben sürgette az amerikai vezetéstől Maduro és felesége szabadon bocsátásását.

Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
Óriási csapkodás a piacokon!

Óriási csapkodás a piacokon!

Vegyes mozgások láthatók ma a világ tőzsdéin, az ázsiai tőzsdéken nem volt egyértelmű a mozgások iránya, Európában viszont jobb a hangulat. Itthon a BUX és három blue chip is történelmi csúcsot döntött. Az USA-ban ehhez képest vegyes a kép, a technológiai részvények továbbra is nyomás alatt állnak, és a ciklikusabb papírok teljesítenek jobban. Eközben az arany és az ezüst árfolyama tovább emelkedik, a sárga nemesfém árfolyama újra 5000 dollár felett jár. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×