Caracasban, Venezuela fővárosában, de Mexikóban, Kubában, Panamában, Argentinában, Chilében és az Egyesült Államokban is utcai megmozdulások voltak azután, hogy amerikai csapatok egy nagyszabású akcióval New Yorkba hurcolták Nicolás Maduro venezuelai elnököt szigorúan őrzött caracasi rejtekhelyéről.
Az emberek a robbanásokkal tarkított éjszaka után, szombaton kezdtek utcára vonulni Caracasban, a hangulat az ünnepléstől az akció elítélésig sokféle volt – tudósított a BBC. Dina, egy helyi lakos elmondta, hogy egyelőre hálás az Egyesült Államoknak, amiért „kivitték Madurót”, mert „legalább újra lát némi fényt az alagút végén”. A politikai légkör azonban továbbra is feszült, ami részben az oka annak, hogy a nő nem árulta el a BBC-nek a valódi nevét.
Jorge, egy másik venezuelai, aki Caracas közelében él, a brit médiacég tudósítójának elmondta, hogy bár hálás „Trump és az egész Egyesült Államok támogatásáért”, attól tart, hogy az elkövetkező napok nem lesznek könnyűek.
„Most, hogy elviszik ezt az embert, mi fog történni?” – tette fel a kérdést.
„Ez semmit sem garantál nekünk,
tehát van egy kis bizonytalanság. Nem tudjuk, mit hoznak az elkövetkező napok.”
Maduro kormányának támogatói is tüntettek Caracas utcáin, követelve, hogy az Egyesült Államok engedje szabadon vezetőjüket. Carmen Meléndez, Caracas polgármestere, aki szilárdan lojális a kormányhoz, csatlakozott a tüntetéshez, hogy kifejezze az „emberrablásként” említett amerikai akció elleni tiltakozását.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Madurót, hogy „kábítószer-terrorista” rezsimet működtet, amit a venezuelai elnök tagad. Mind az országán belül, mind a külföldi kormányok jó része úgy értékeli, hogy illegitim módon nyerte meg a 2024-es venezuelai választásokat.
Madurót – aki az Egyesült Szocialista Párt vezetője és 2013 óta van hatalmon – gyakran vádolják azzal, hogy elnyomja az ellenzéki csoportokat és elhallgattatja a venezuelai ellenzéket, időnként erőszakkal.
Miközben Madurót és feleségét New Yorkba viszik, ahol kábítószer- és fegyverkereskedelem miatt állnak bíróság elé, Venezuela jövője kétséges. Donald Trump elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok fogja irányítani az országot – és kezelni az olajkészleteit –, amíg Maduro állandó utódját nem nevezik ki. Időközben ügyvivő elnököt nevezett ki a venezuelai legfelsőbb bíróság az ország élére Delcy Rodríguez alelnök személyében.
Még azok számára is, akik hálásak Maduro távozásáért, még mindig sok a félelem és a bizonytalanság – mondta több venezuelai a BBC-nek.
„Most mond valamit, és holnap meggondolja magát” – mondta Dina a BBC-nek. „Úgy értem, nem vagyok hozzászokva, hogy komolyan vegyem a szavait.”
Dina szerint Trump Maduro elfogása óta tett kijelentésében „az egyetlen jó dolog” az volt, hogy az Egyesült Államok befektetni fog Venezuelában, ami reményei szerint „jobb gazdasági helyzetet” eredményez majd a küszködő ország számára.
A Maduro elleni véleménynyilvánítás veszélye továbbra is nagyon valós Venezuelában, mivel a Maduróhoz hű embereket többségben tudó Nemzetgyűlés néhány héttel ezelőtt elfogadott egy törvényt, amely
„árulónak” nyilvánított mindenkit, aki az amerikai haditengerészeti blokádok mellett érvel.
Jorge elmondta, hogy pénteken látta, hogy a venezuelai kormány pártján álló félkatonai csoportok motorosai fegyverekkel róják az utcákat. „Egy kicsit fél az ember még kenyeret venni is most” – mondta, hozzátéve: „Meg kell várnunk a legjobbat, és türelmesnek kell lennünk.”
Jorge aggódik Maduro szövetségesének, Diosdado Cabellónak, Venezuela belügy-, igazságügy- és békeminiszterének a befolyása miatt.
„Nagyon rossz ember, nagyon rosszindulatú” – mondta Jorge. „Nem tudom, hány ember áll az oldalán, de remélem, a hadsereg a nép mellett áll, és ezért veszít az iránytóképességéből.”
Sandra visszhangozta Jorge és Dina megkönnyebbülését Maduro menesztése miatt. Ám ő is szkeptikus a jövővel és azzal kapcsolatban, hogy mit jelent ez a száműzetésben élő venezuelaiak számára.
Maduro hatalomra kerülése óta közel nyolcmillió venezuelai hagyta el Venezuelát
– és sokan közülük nyíltan ünneplik most Maduro elfogását azoknak a városoknak az utcáin, ahol letelepedtek.
A száműzetésben élő milliók mellett mások is „eltűntek, bebörtönözve vannak, meghaltak, vagy csupán túlélők” – ami „egy igazi tragédia, amellyel egyetlen ország sem foglalkozott” – mondta Sandra. „Ez csak a kezdet. Tudjuk, hogy még hosszú út áll előttünk” – tette hozzá. „Korábban egyetlen ország sem hallotta a venezuelaiak kiáltását ezzel a tragédiával szemben” – fogalmazott.
(A nyitóképen: A Venezuela elleni amerikai katonai beavatkozást ünneplik Chilében élõ venezuelaiak Santiagóban 2026. január 3-án. Az éjjel amerikai katonák egy Venezuela elleni hadmûveletben a fõvárosban, Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.)





