Idén augusztusban lépett hatályba az európai médiaszabadságról szóló rendelet (European Media Freedom Act, EMFA). Ennek alapján az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A bizottság megállapításai szerint Magyarország több ponton nem felel meg a rendeletben szereplő előírásoknak, amelyek a médiaszereplők gazdasági tevékenységének és szerkesztői függetlenségének védelmét, valamint az újságírói források és a bizalmas kommunikáció megfelelő biztosítását célozzák – írta az Index.

A bizottság szerint a magyar szabályozás a közszolgálati média, a médiatulajdonlás átláthatósága, a médiapiaci koncentrációk vizsgálata és az állami hirdetések elosztása terén sem felel meg bizonyos uniós követelményeknek. A bizottság azt is kifogásolja, hogy Magyarország egyes előírások tekintetében nem teljesíti az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMSD) követelményeit, különösen a nemzeti médiaszabályozó hatóságok működésére vonatkozóan. Emiatt felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, amire két hónap van válaszolni. Amennyiben a válasz nem kielégítő, az eljárás továbbvihető, és az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.

Külön eljárás indult a hiteles fordításokra vonatkozó kizárólagosság miatt is. A bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás, amely az OFFI Zrt.-nek biztosítja a hivatalos célra készült hiteles fordítások elkészítésének jogát, indokolatlan korlátozást jelenthet a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága szempontjából, valamint összeütközésben állhat az uniós alapszerződések és a szolgáltatási irányelv egyes rendelkezéseivel. A bizottság szintén kifogásolta, hogy a hiteles fordításokra vonatkozó közbeszerzési szerződések mentesülnek az uniós közbeszerzési szabályok alól. Erre az ügyre is két hónapos válaszadási határidő vonatkozik.

Két további eljárás az élelmiszer- és drogériai termékek értékesítésére bevezetett árréskorlátozásokkal foglalkozik. A bizottság szerint a beszerzési és eladási ár közötti különbözet meghatározása egyes esetekben olyan alacsony, hogy a kereskedők számára nem biztosítja a működési költségek fedezését. Álláspontjuk szerint a magyar szabályozás figyelmen kívül hagyhatja, hogy a vállalkozásoknak további költségeik is vannak – például személyzet, ingatlanfenntartás és adók –, ezért az intézkedések egyes piaci szereplők gazdasági működését is befolyásolhatják.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és ennek első lépéseként hivatalos felszólító levelet küldött a kormánynak. A bizottság szerint Magyarország nem akadályozta meg, hogy megsértsék az uniós tagállamok közötti vállalat–állam választottbírósági eljárások tilalmát; ezt a tilalmat az Európai Bíróság több ítélete is egyértelműen kimondta – derül ki a Portfolio híréből.

A vélt jogsértés központjában a Mol ügyletei állnak. Az uniós végrehajtó testület szerint különösen aggályos, hogy a magyar kormány ettől a jogsértő lépéstől nem tiltotta el a Molt, noha közvetett irányítása van a társaságban. A mostani eljárás így nem csupán konkrét ügyekről szól, hanem Magyarország általános uniós jogértelmezéséről is.

Egy korábbi hasonló ügyben bíróság állapította meg: az uniós szerződések nem engedik, hogy egy nemzetközi egyezmény, például az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján egy uniós tagállam vállalata választottbírósághoz forduljon egy másik tagállammal szemben. A precedensként hivatkozott Komstroy-ítélet kimondta: az EU-tagállamok közötti befektető–állam típusú választottbírósági eljárások összeegyeztethetetlenek az uniós joggal, mert a választottbíróságok megkerülik az uniós bírósági láncot, és így sértik a jogértelmezés egységességét, valamint az Európai Unió Bíróságának feljebbviteli funkciója sem érvényesíthető.

A mostani eljárás két olyan lépésből ered, amelyek a magyar állam által ellenőrzött Moltól, illetve a Mol érdekeltségébe tartozó vállalatoktól származnak, és amelyek sértik ezt a tilalmat:

1. a Mol egy EU-n kívüli ország bíróságán kérte egy olyan választottbírósági ítélet elismerését és végrehajtását, amelyet az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján nyert – vagyis egy uniós tagállamok közötti vállalat–állam ügyben született ítéletről van szó
2. a Mol egyik leányvállalata újabb, uniós tagállam elleni választottbírósági eljárást indított, ismét az Energia Charta Egyezmény 26. cikkére hivatkozva.

Magyarországnak most két hónapja van válaszolni és orvosolni a kifogásolt problémákat. Ha a magyar válasz nem kielégítő, a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, és indoklással ellátott véleményt adhat ki.

A vita lényege, hogy az uniós jog egyértelműen tiltja az EU-tagállamok közötti beruházási viták választottbírósági útra terelését, az úgynevezett intra-EU arbitrációt. Az uniós ítéletek értelmében az energiaügyi beruházásokat szabályozó nemzetközi egyezmények sem szolgálhatnak alapul ilyen jogvitákhoz, és a korábban hozott választottbírósági döntések sem hajthatók végre EU-tagországok között.

Az Európai Bizottság nem nevezi meg a konkrét jogi ügyet, csak azt részletezi, hogy most azért léptek fel, mert egy Mol-leányvállalat új beruházási választottbírósági eljárást is kezdeményezett egy másik tagállam ellen.