Infostart.hu
eur:
388.09
usd:
336.35
bux:
122510.7
2026. március 27. péntek Hajnalka
Steven Pifer, az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete
Nyitókép: CSIS

Budapest miért lenne más, mint Alaszka – vetette fel a volt kijevi amerikai nagykövet

Steven Pifer exnagykövet szerint meglehetősen kétséges a budapesti békecsúcs sikere, mivel továbbra is változatlan a Kreml háborúval és Ukrajnával kapcsolatos álláspontja.

A veterán amerikai diplomata komoly kétségeket fogalmazott meg a Fehér Ház legutóbbi, az ukrajnai háború lezárására irányuló erőfeszítéseivel kapcsolatban. Azzal érvelt, hogy Moszkva a maga előnyére használja ki a folyamatot, és ezt Donald Trump nem veszi figyelembe. Steven Pifer – aki 1998 és 2000 között az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete volt – a Kyiv Postnak adott interjújában borúlátóan nyilatkozott a Budapestre tervezett béketárgyalások kilátásairól is.

A diplomata úgy látja, hogy az amerikai vezetés egyáltalán nem érti, miért ragaszkodnak az ukránok a jelenlegi frontvonalakhoz, és miért nem akarják feladni a Donbasz még általuk ellenőrzött területeit. Mint mondta, ezt nemcsak Trump elnök, hanem az Ukrajnába küldött különmegbízottja, Steve Witkoff sem érti. Márpedig elég lenne ránézni Ukrajna domborzati térképére, hogy felfogják a terület stratégiai jelentőségét.

Ez a vidék az utolsó, ahol még természetes akadályok, dombok, völgyek nehezítik egy gépesített haderő előre nyomulását.

Nem véletlen, hogy az ukránok is itt hozták létre azt a védelmi rendszert, aminek most szinte már az utolsó vonalaiban küzdenek. Ha az oroszok ezen is átverekszik magukat, akkor kijutnak a síkságra, ahol akadálytalanul törhetnek előre a Dnyeperig, amelynek partján a főváros, Kijev is fekszik. „A Donbasz feladása azt jelentené, hogy lemondanának azokról a védvonalakról, amelyek már három és fél éve tartóztatják fel az orosz hadsereget” – hangsúlyozta Pifer, és hozzátette, ezért is van zavarban, amikor Steve Witkoff elnöki különmegbízott azzal érvel, hogy ott mindenki oroszul beszél és Oroszországhoz akar tartozni.

A nagykövet sajnálatosnak nevezte, hogy ez a vélemény tükröződik Donald Trump megközelítésében is. „Az ukránoknak egyszerűen meg kellene állniuk a jelenlegi frontvonalaknál, abbahagyni a harcokat és hazamenni. Be kellene már fejezni az emberek ölését, és akkor vége lenne a háborúnak” – mondta az elnök nemrég, vagyis úgy akar békét teremteni, hogy egyszerűen csak befagyasztaná a konfliktust - hangsúlyozta Steven Pifer. Az egykori kijevi amerikai nagykövet azonban úgy látja,

ha Trump elnök valóban békét akar, akkor sokkal keményebben kellene fellépnie az oroszokkal szemben.

„Nyomást kellene gyakorolnia Moszkvára, hogy megértesse Putyinnal: nem győzhet a csatatéren. Ha pedig továbbra is csak a katonai győzelmet hajszolja, akkor azért Oroszország nagyon súlyos árat fog fizetni mind politikailag, mind gazdaságilag, mind katonailag" – magyarázta.

A veterán diplomata azt hangoztatta, hogy amennyiben Trump nem helyez kilátásba komoly büntetőintézkedéseket, az oroszok nem fognak érdemben tárgyalni. De még ha sikerülne is bármiben megállapodni velük, azt rövid időn belül úgyis megszegnék. „Ha Donald Trump így folytatja a közvetítést, akkor kudarcot fog vallani. Nem hajlandó elfogadni, hogy Vlagyimir Putyin csak akkor tárgyal komolyan, ha arra rákényszerítik” – jelentette ki.

Az amerikai nagykövet Moszkva győzelmének tekinti, hogy Budapestet választották a közelgő Trump–Putyin-csúcstalálkozó helyszínéül.

Két okból sem tartja jó választásnak a magyar fővárost. Egyrészt azért, mert Magyarország és Ukrajna viszonya már jó ideje a mélypontra süllyedt, így véleménye szerint nehéz elhinni, hogy Orbán Viktor pártatlan házigazdája lenne a csúcstalálkozónak. A másik pedig az, hogy az ukránokban rossz emlékeket ébreszt a helyszín, hiszen éppen Budapesten kötötték 1994-ben azt a memorandumot, amelyben Oroszország, több más állammal együtt, elismerte Ukrajna határait és garantálta területi sérthetetlenségét. Azután 2022 februárjában Moszkva ezt a szerződést is felrúgva támadt rá a szomszédjára.

Az eddigiek figyelembe vételével Pifer arra figyelmeztetett: a tervezett budapesti találkozó csak az alaszkai események megismétlődése lehet. "Márpedig Anchorage-ban Vlagyimir Putyinnak sikerült kitérnie bármilyen konkrét megállapodás elöl. Mivel pedig a Kreml álláspontja azóta sem változott, nem értem, miért hinné bárki is, hogy Budapest más eredményt fog hozni, mint Alaszka?” – nyilatkozott Steven Pifer.

Ugyanakkor két tanácsot is adott az ukrán elnöknek és az európai országoknak.

Először is azt, hogy ne forduljanak nyíltan szembe Donald Trumppal. Ellenben vegyék tudomásul, hogy az amerikai elnök egyelőre nem sok segítségükre lehet, ha csak nem változtat a jelenlegi, Putyinnal kapcsolatos álláspontján. Addig is az európaiak igyekezzenek saját rendezési tervet kidolgozni, és további, szigorú intézkedésekkel kényszerítsék Oroszországot a tárgyaló asztal mellé.

Volodimir Zelenszkij pedig igyekezzen kihasználni azt a lehetőséget, amit Trump elnök „fegyvereket csak pénzért" rendelete biztosít. Vagyis támaszkodjon arra, hogy az Egyesült Államok térítés ellenében hadfelszereléseket szállít a NATO szövetségeseinek, amelyeket aztán ezek az államok segélyként adnak át Ukrajnának.

A magas rangú diplomata a fehér házi stábnak is üzent az interjúban: „Alaposan készítsék elő a találkozót, és tegyék világossá, hogy ha Putyin ismét nemet mond, ahogy Alaszkában is, akkor annak valóban súlyos következményei lesznek.”

Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás az Arénában az iráni háborúról: a politikai támogatás előbb fogy el a pénznél Amerikában

Csiki Varga Tamás az Arénában az iráni háborúról: a politikai támogatás előbb fogy el a pénznél Amerikában

Az Egyesült Államok számára nagyobb kihívás és anyagi teher az iráni háború, mint Teherán számára, mert utóbbi amellett, hogy hazai pályán van, jelentősen olcsóbb fegyvereket használ – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelemkonzultációs Csoport elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.27. péntek, 18:00
Nagy-Kálózy Eszter
Kossuth-díjas színművész
Gyengült a forint csütörtökön

Gyengült a forint csütörtökön

Az iráni háborúról érkező hírek határozzák meg továbbra is a devizapiaci kilátásokat, jelentős kilengéseket és gyakori irányváltásokat okozva a jegyzésben. Az euró-forint árfolyam a hetet 394 felett kezdte, ma reggelre azonban 388 alá csökkent a kurzus, míg a dollár jegyzése a hétfői 343-as árfolyam után 336 alatt kezdte a napot. A délelőtt folyamán aztán az olajárak emelkedésének és a dollár erősödésének nyomán gyengülni kezdett a forint, az euróval is a dollárral szembeni jegyzés is már 1 egységet meghaladó mértékben emelkedett a tegnap esti záráshoz képest. Délután jött a fordulat a devizapiacon: a forint percek alatt ledolgozta délelőtti gyengülését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×