Infostart.hu
eur:
384.42
usd:
332.42
bux:
107306.66
2025. november 9. vasárnap Tivadar
BGM-109 Tomahawk amerikai cirkáló rakéta
Nyitókép: Wikipédia

Demkó Attila a Tomahawk rakétákról: ez egy szimbólum, és a nyomásgyakorlásról szól

Donald Trump amerikai elnök nyomást próbál gyakorolni Oroszországra, de nem kizárt, hogy végül tényleg felajánl Tomahawk rakétákat Kijevnek – mondta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Donald Trump amerikai elnök újságíróknak azt mondta: először tárgyalna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mielőtt döntést hoz nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták ukrajnai szállításáról. A Kreml már közölte is, hogy „rosszul végződhet”, ha Ukrajna ilyen fegyvereket kap.

Ez a nyomásgyakorlásról szól

– mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője az InfoRádióban. A biztonságpolitikai szakértő szerint Oroszország nem fogadja el az amerikai feltételeket, amelyekkel az ukrajnai háború lezárható vagy legalábbis befagyasztható lenne, ezért az Egyesült Államok nyomást kíván gyakorolni Oroszországra. „A a nagy hatótávolságú Tomahawk rakéta a nyomás szimbóluma, de egy olyan szimbólum, aminek lehetnek katonai következményei is Oroszországra nézve. Tehát ez az ügy egyelőre még a politikai térben értelmezhető, nem a katonai térben” – tette hozzá.

Az kérdéses, hogy Oroszország hogyan reagálhat, ha Ukrajna Tomahawkokat vet be. Demkó Attila emlékeztetett arra, hogy a NATO már nagyon sok vörös vonalat átlépett. Az oroszok már ott húzták meg szerinte az elsőt, hogy ne lépjen át NATO-eszköz orosz területre, és úgy látja, hogy a nyugati szövetségnek már sok olyan lépése volt, amelyre Oroszország nem válaszolt rá, ezért úgy véli, ezúttal sem lesznek komolyabb következményei a Tomahawkok esetleges megjelenésének. Ennek persze korlátja az is, hogy Moszkva kezében nincs nagyon olyan eszköz, amellyel eszkalálni tudná a helyzetet a Tomahawkok átadása után

A biztonságpolitikai szakértő szerint nem lesz nukleáris válasz, noha a Tomahawk olyan eszköz, amelyre nukleáris robbanófej is telepíthető. Ezzel érvelnek is az oroszok, hogy ha feléjük repül egy ilyen rakéta, hogyan tudják majd megmondani, hogy ez nukleáris csapás-e. „Ezt előre leegyeztetik. Ha az ukránok támadni fognak, nem tehetik meg az amerikaiak nélkül, az amerikaiak pedig szólni fognak az oroszoknak, hogy ez nem nukleáris csapás. Lehet, hogy még azt is megmondják, hogy fél óra múlva hol csapódik be az eszköz. Ezt nem dramatizálnám túl” – fogalmazott Demkó Attila.

A programvezető szerint eszkalációs lépés lenne, ha megkapnák az ukránok a Tomahawkokat, de még az is nagy kérdés, hogy mit találhatnának el velük, mi lenne a rakéták célja. „Ha Moszkvát célozzák meg velük, az nagyon nagy eszkaláció, szerintem ennek a valószínűsége rendkívül kicsi, ha meg hadiüzemeket, olajfinomítókat, az egészen más tészta” – tette hozzá.

Demkó Attila azt mondta: Donald Trump sok mindent mondott már, hogy milyen árat kell fizetnie Oroszországnak, ha nem teszi meg a lépéseket, amiket kíván tőle. Volt már szó különféle büntetővámokról és sok más mindenről is, és ezeket nem lépte meg eddig az Egyesült Államok.

„Egyelőre ez politikai nyomásgyakorlás, de nagyon gyorsan átmehet a valóságba. Hiszen többször láttuk, már, hogy beszéltek egy adott eszköz átadásáról, miközben már folyt a kiképzés arra az eszközre, mert folyt az eszköz telepítésének az előkészítése. Tehát

igazából nem tudjuk, hol vagyunk, de még a politikáé a fő szó”

– tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

Lehet, hogy az Egyesült Államok átad bizonyos mennyiségű eszközt, de az is az a kérdés, hogy mennyi van az Egyesült Államoknak raktáron, milyen kilövőkkel. Az ukránoknak szárazföldi kilövők kellenek, hiszen amerikai tengeralattjáró nem fog orosz területre támadni. Nagyon sok technikai kérdés van a szakértő szerint, amit még nem látunk.

„Mindig a számok döntenek. Ha kevés rakéta vagy kevés kilövő van, akkor nem tudnak a Tomahawk rakétákkal komoly katonai eredményt elérni, hiába nagyon modern eszköz” – véli Demkó Attila.

A kérdésre, hogy mennyire hasonlít az ukrajnai háború a gázaihoz, mekkora az esélye tűzszünetnek vagy békének Ukrajnában, hasonlóan a Közel-Kelethez, a szakértő azt mondta: a Közel-Keleten a két háborúzó fél közül a Hamasz rendkívül kimerült, nagyon rossz helyzetben van, Izraelre pedig az Egyesült Államoknak nagy nyomásgyakorlási lehetősége van. Oroszországra szerinte nem tud olyan nyomást nem tud gyakorolni az Egyesült Államok, mint Izraelre.

„Az orosz–ukrán háború esetében az egyik fél van az amerikaiak kezében, Ukrajna. Hiszen Kijevre könnyen tudnak nagy nyomást gyakorolni, de az oroszokra nem. Ez a háború sokkal nehezebb kérdés, hiszen egy nukleáris szuperhatalommal áll szemben az Egyesült Államok, nem egy terrorcsoporttal, illetve egy olyan országgal, ami rászorul” – mondta Demkó Attila.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ez nem intellektuális szórakozás - az LMBTQ-ról és más ideológiai kérdésekről is beszélt Orbán Viktor
hazafelé

Ez nem intellektuális szórakozás - az LMBTQ-ról és más ideológiai kérdésekről is beszélt Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott pénteki fehér házi találkozója után a Magyarország felé tartó repülőúton, a kíséretében utazó újságírók kérdéseire válaszolva.

Így nyerhet a Fidesz a fővárosban is - időközi választás Budapesten

A főváros VIII. kerületében, a 8. számú egyéni választókerületben képviselő-választást tartanak, mert a tavaly nyáron megválasztott képviselő, Horváth Alexander (Civilek Józsefvárosért Egyesület - Momentum Mozgalom - Demokratikus Koalíció - Párbeszéd-A Zöldek Pártja - Szikra Mozgalom Egyesület - LMP-Magyarország Zöld Pártja) július 14-én lemondott. Öt jelölt indul: Horváth Alexander, Tóth Erzsébet és Tóth-Ádám Éva függetlenként, továbbá Pálovics Emese Csilla (Fidesz-KDNP) és Czeglédy Ádám (MSZP).
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.10. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×