Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Bundestag
Nyitókép: Wikipédia

Februárba kancellárt választhat Németország

A német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) megvonta a bizalmat hétfőn Olaf Scholz kancellártól és ezzel megnyitotta az utat a február 23-i előrehozott választások előtt.

A voksoláson 207 képviselő támogatta a szociáldemokrata párti kancellárt 394 szavazat ellenében és 116 tartózkodás mellett - ismertette Bärbel Bas házelnök. A kancellár - a német parlamenti pártok korábbi nyilatkozataival összhangban - ezzel nem szerezte meg a bizalom kinyilvánításához szükséges 367 támogató szavazatot.

Scholz a bizalom elvesztését követően Frank-Walter Steinmeier államfőnél kezdeményezte a parlament feloszlatását a berlini Bellevue elnöki palotában. Steinmeiernek most 21 nap áll rendelkezésére arra, hogy eldöntse, feloszlatja-e a parlamentet és új választást ír ki 60 napon belül. A német parlamenti pártok között széles körű egyetértés van arról, hogy az eredetileg 2025. szeptember 28-ára tervezett választásokat előre kell hozni.

Az államfő már jelezte, hogy megvalósíthatónak tartja a politikai erők által szorgalmazott február 23-i dátumot.

Steinmeier mindazonáltal az elkövetkező napokban megbeszéléseket akar folytatni a parlamenti frakciókkal, illetve csoportokkal. Az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak adott hétvégi interjújában hangsúlyozta, az államfő kötelessége ellenőrizni, hogy vannak-e egyéb lehetőségek egy stabil kormány megteremtésére.

Az országban azután alakult ki koalíciós válság, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter összekülönbözött a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz november elején menesztette Lindnert a kabinetből. Ezután Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának valamennyi minisztere benyújtja lemondását. Ezzel a kormány kisebbségbe került a parlamentben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×