Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Szalome Zurabisvili georgiai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából tartott ünnepségen Tbilisziben 2024. május 26-án. A cári Oroszország összeomlását követően a Kaukázus déli részén fekvő területen 1918. május 26-án kiáltották ki a független Grúz Demokratikus Köztársaságot.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Irakli Gedenidze

A grúz államfő nem fog távozni hivatalából, amikor lejár a mandátuma

Arra hivatkozik, hogy nincs legitim parlament.

Illegitimnek nevezte a grúz parlamentet és a kormányt szombaton Szalome Zurabisvili államfő, és egyben bejelentette azt is, hogy nem fog távozni hivatalából decemberben, amikor lejárna a mandátuma.

Zurabisvili kijelentette: a parlamentnek nincs joga megválasztani az ő utódját.

"Nincs legitim parlament, ebből fakadóan egy illegitim parlament nem választhat új államfőt. Így nem kerülhet sor új elnök beiktatására, és a mandátumom érvényben marad mindaddig, amíg egy legitim módon megválasztott parlament meg nem alakul" - szögezte le Zurabisvili.

Grúziában október 26-án tartottak parlamenti választást, amelyet a hivatalos adatok szerint az eddig is kormányzó Grúz Álom - Demokratikus Grúzia párt nyert meg, de az eredményt az ellenzék vitatja. A megmérettetésen második helyen végzett ellenzéki párt, a Koalíció a Változásért szerdán nyilatkozatban mondott le képviselőinek mandátumáról a törvényhozásban azzal a céllal, hogy "delegitimálják" a parlamentet.

Szalome Zurabisvili elnököt 2018-ban hatéves időtartamra választották meg a polgárok közvetlen szavazással. A héten az új parlament jóváhagyta a december 14-re kitűzött elnökválasztást, illetve az új államfő beiktatásának december 29-i időpontját. A kaukázusi országban most első alkalommal nem általános választáson vagy népszavazáson választják meg az államfőt, hanem egy 300 választópolgárból álló kollégium fog dönteni róla.

Az államfő az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: Grúzia épp egy "kvázi orosz állammá" alakul át, és a kormánypárt ellenőrzést gyakorol az ország jelentősebb intézményei felett.

Grúziában tömegtüntetések kezdődtek, miután Irakli Kobahidze kormányfő csütörtökön bejelentette: a kormányzó Grúz Álom-Demokratikus Grúzia párt 2028 végéig felfüggeszti az európai uniós csatlakozásról szóló tárgyalásokat, és visszautasítja az uniós támogatásokat. Szombaton este ismét - már a harmadik napja - tiltakozók ezrei vonultak az utcákra a fővárosban, Tbilisziben a parlament épülete elé uniós és grúziai zászlókat lengetve.

A rendőrség szerint 107, a kormányfő szerint legkevesebb 150 tüntetőt vettek őrizetbe a tiltakozó megmozdulásokon csütörtökön és pénteken.

Az amerikai külügyminisztérium bejelentette szombaton, hogy felfüggeszti a stratégiai partnerséget Grúziával az uniós csatlakozási folyamat felfüggesztése miatt.

"Elítéljük a túlzott erő alkalmazását a jogszerűen demonstráló emberekkel szemben, akik az alkotmányuk elárulása ellen tiltakoznak - az EU védőgát Oroszországgal szemben" - írta Matthew Miller szóvivő az X-en.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×