Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Koppenhága, 2018. augusztus 1.Az arcot eltakaró ruhadarabok viseletét tiltó jogszabály, azaz a burkatörvény ellen tüntetnek nők Koppenhágában 2018. augusztus 1-jén, a törvény életbe lépésének napján. A rendőrség elmondta, hogy a tiltakozáson az arcukat teljesen eltakaró demonstrálókat nem büntetik, mert tettük szabad véleménynyilvánításnak minősül. Ugyanakkor büntetésben részesíthetők mindazok, akik a gyülekezésre tartva, már útközben elfedik az arcukat. A jogszabály heves vitát váltott ki támogatói és ellenzői között. (MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen)
Nyitókép: MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen

Betiltja Svájc a burka viselését a közterületeken

A január elsejétől érvénybe lépő tilalom sok kivételt engedélyez.

Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett "burkatilalom" Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen - jelentette be a svájci kormány szerdán.

Az erről szóló javaslatot 2021-ben szoros eredményű népszavazás hagyta jóvá, és a népszavazást ugyanaz a csoport kezdeményezte, amely korábban, 2009-ben elérte az új minaretek építésének betiltását. A svájci kormány a tilalom életbe lépésének dátumát és a törvény megsértéséért kiszabható bírságot is bejelentette: a törvény megszegői 1000 svájci frankig (437 000 forint) terjedő pénzbüntetéssel sújthatók.

A tilalom azonban számos kivételt engededélyez: a diplomáciai és konzuli létesítményekben, repülőgépeken, valamint felekezeti épületekben és szertartásokon továbbra is engedélyezett az arc eltakarása. Az arc elfedése szintén engedélyezett lesz egészségügyi, biztonsági és időjárási okokból, valamint hagyományőrzés céljából.

A kormány hozzátette, hogy művészeti, szórakoztató és reklámcélú eseményeken az arc eltakarása szintén megengedett, továbbá a gyülekezési vagy véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódó védelmi intézkedéseknél is lehetséges, feltéve, hogy arra az adott eseményre a hatóságok előzetesen engedélyt adtak, és a közrendet nem veszélyezteti.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×