eur:
410.9
usd:
394.24
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Az olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodájának felvételén Giorgia Meloni olasz (j2) és Edi Rama albán miniszterelnök (j3) látogatást tesz Shengjin kikötővárosnak a tervezett menekültközpontjában 2024. június 5-én. Az Adriai-tenger partján fekvő város az egyik, amely otthont adhat az Olaszországból áttelepített illegális bevándorlók menekültközpontjának a Róma és Tirana közötti megállapodás értelmében.
Nyitókép: MTI/EPA/Olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája/Filippo Attili

Az albánok a turizmust és a közbiztonságot féltik az olasz menekülttáborok miatt

Augusztusban kezdi meg működését Albániában az a két tábor, ahova Olaszországból helyeznek át illegális bevándorlókat a két ország által kötött megállapodás értelmében.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök 2023 novemberében kötött megállapodást arról, hogy Olaszország két menekülttábort létesít Albániában. Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének munkatársa az InfoRádióban elmondta, a menekültközpontok Tiranától 70 kilométerre épültek meg, az egyik közvetlenül a tengerparton helyezkedik el. A két menekültközpontban évente 36 ezer illegális bevándorlót kívánnak elhelyezni, azokat, akiket az olasz haditengerészet vagy a parti őrség a tengeren elfog, mielőtt elérnék az olasz partokat. A térség szakértője azonban felhívta arra a figyelmet, hogy nem kerülhetnek az albániai táborba a fogyatékkal élők, terhes nők, gyermekek és más kiszolgáltatott társadalmi csoportba tartozó személyek.

Az ötéves program Olaszországnak 670 millió eurójába kerül, a menekülttáborokat az olasz fegyveres erők műszaki alakulatai építették ki, és a központok területén olaszok dolgoznak majd.

"Az illegális bevándorlók a tábor területét nem hagyhatják el, kizárólag az eljárás lefolyásának ideje alatt tartózkodhatnak Albániában. Akik menedékjogot nyernek, visszakerülnek Olaszországba, és velük az olasz hatóságok foglalkoznak tovább velük, míg az elutasítottakat visszaküldik a származási országaikba" – mondta Zsivity Tímea.

A szakértő azt is kiemelte, hogy az albán lakosság nem fogadta örömmel a megállapodást és a menekülttáborokat, mert attól tart, hogy a kialakult helyzet negatívan befolyásolhatja az ország turizmusát és a közbiztonságot. Albánia gazdaságának az egyik alappillére az idegenforgalom, a lakosság zöme ebből él Zsivity Tímea szerint. A biztonsági kockázatot abban látják a helyiek, hogy azok a menekültek, akiknek elutasítják a kérelmüket, szökést próbálhatnak meg, hogy az Európai Unió területére jussanak. A szakértő emlékeztetett, hogy sikeres szökés esetén a montenegrói határ alig hetven kilométerre van, és a 172 kilométer hosszú határszakaszt egyébként sem könnyű ellenőrizni. Így viszont Zsivity Tímea szerint félő, hogy megromlanak a montenegrói–albán jószomszédi kapcsolatok is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 21:18
×
×
×
×