Infostart.hu
eur:
381.71
usd:
326.73
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Az olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodájának felvételén Giorgia Meloni olasz (j2) és Edi Rama albán miniszterelnök (j3) látogatást tesz Shengjin kikötővárosnak a tervezett menekültközpontjában 2024. június 5-én. Az Adriai-tenger partján fekvő város az egyik, amely otthont adhat az Olaszországból áttelepített illegális bevándorlók menekültközpontjának a Róma és Tirana közötti megállapodás értelmében.
Nyitókép: MTI/EPA/Olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája/Filippo Attili

Az albánok a turizmust és a közbiztonságot féltik az olasz menekülttáborok miatt

Augusztusban kezdi meg működését Albániában az a két tábor, ahova Olaszországból helyeznek át illegális bevándorlókat a két ország által kötött megállapodás értelmében.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök 2023 novemberében kötött megállapodást arról, hogy Olaszország két menekülttábort létesít Albániában. Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének munkatársa az InfoRádióban elmondta, a menekültközpontok Tiranától 70 kilométerre épültek meg, az egyik közvetlenül a tengerparton helyezkedik el. A két menekültközpontban évente 36 ezer illegális bevándorlót kívánnak elhelyezni, azokat, akiket az olasz haditengerészet vagy a parti őrség a tengeren elfog, mielőtt elérnék az olasz partokat. A térség szakértője azonban felhívta arra a figyelmet, hogy nem kerülhetnek az albániai táborba a fogyatékkal élők, terhes nők, gyermekek és más kiszolgáltatott társadalmi csoportba tartozó személyek.

Az ötéves program Olaszországnak 670 millió eurójába kerül, a menekülttáborokat az olasz fegyveres erők műszaki alakulatai építették ki, és a központok területén olaszok dolgoznak majd.

"Az illegális bevándorlók a tábor területét nem hagyhatják el, kizárólag az eljárás lefolyásának ideje alatt tartózkodhatnak Albániában. Akik menedékjogot nyernek, visszakerülnek Olaszországba, és velük az olasz hatóságok foglalkoznak tovább velük, míg az elutasítottakat visszaküldik a származási országaikba" – mondta Zsivity Tímea.

A szakértő azt is kiemelte, hogy az albán lakosság nem fogadta örömmel a megállapodást és a menekülttáborokat, mert attól tart, hogy a kialakult helyzet negatívan befolyásolhatja az ország turizmusát és a közbiztonságot. Albánia gazdaságának az egyik alappillére az idegenforgalom, a lakosság zöme ebből él Zsivity Tímea szerint. A biztonsági kockázatot abban látják a helyiek, hogy azok a menekültek, akiknek elutasítják a kérelmüket, szökést próbálhatnak meg, hogy az Európai Unió területére jussanak. A szakértő emlékeztetett, hogy sikeres szökés esetén a montenegrói határ alig hetven kilométerre van, és a 172 kilométer hosszú határszakaszt egyébként sem könnyű ellenőrizni. Így viszont Zsivity Tímea szerint félő, hogy megromlanak a montenegrói–albán jószomszédi kapcsolatok is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Háborúban rekedt turisták: érdemes próbálkozni a biztosítóknál – itt van minden tudnivaló

Háborúban rekedt turisták: érdemes próbálkozni a biztosítóknál – itt van minden tudnivaló

A háborús helyzet vis maiornak számít, erre alapvetően nem fizet kártérítés az utazóknak a biztosító, de ha egy turista felveszi a biztosítójával a kapcsolatot és igyekszik minél hamarabb elhagyni a veszélyessé vált térséget, akkor mérlegelés alapján kaphat kártérítést – mondta az InfoRádióban Németh Péter, a CLB független biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×