Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Rishi Sunak brit miniszterelnök sajtóértekezlete a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. április 22-én. Sunak közölte, a parlament nem késleltetheti tovább az illegális bevándorlók Ruandába áttelepítését célzó törvénytervezet elfogadását. Szerinte az első repülőjáratok 10-12 hét múlva indulhatnak az afrikai országba.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Toby Melville

„Ami sok, az sok” – fogytán a brit miniszterelnök türelme

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint nem lehet tovább késleltetni a Nagy-Britanniába illegális módon érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervének végrehajtását.

Sunak a Downing Streeten tartott indulatos hangvételű hétfői sajtótájékoztatóján - a tervet megalapozó törvénytervezet hónapok óta húzódó parlamenti vitájára utalva – úgy fogalmazott, hogy „ami sok, az sok, most már tényleg fogytán a türelmem, ahogy a brit népé is”.

Kijelentette: a parlament két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza mostantól addig ülésezik, amíg nem sikerül elfogadni a törvénytervezetet.

A konzervatív párti miniszterelnök a helyszín megnevezése nélkül elmondta: a kormány már készenlétbe helyezett egy repülőteret, kereskedelmi charterjáratokat bérelt és ötszáz embert képzett ki arra, hogy az áttelepítendőket egészen Ruandáig kísérjék. További háromszáz kísérő képzése jelenleg folyik.

Sunak szerint az első járatok 10-12 hét múlva szállhatnak fel.

A kormányfő a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot tette felelőssé az áttelepítési program késleltetéséért, mondván: ha a Labour felsőházi képviselői nem a terv hátráltatásával foglalatoskodnának, a folyamat hetekkel ezelőtt elindulhatott volna.

Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya 2022 áprilisában kötött megállapodást Ruandával arról, hogy az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.

Johnson annak idején azzal érvelt, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország.

A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben jogellenesnek minősítette a tervet.

A legmagasabb brit jogi fórum határozata szerint a megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket.

A jelenlegi brit miniszterelnök, Rishi Sunak kormánya e végzés megkerülése végett törvénytervezetben próbálja rögzíteni, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország. A jogszabály gyakorlatilag kivenné a bíróságok hatásköréből annak meghatározását, hogy az afrikai ország biztonságosnak tekinthető-e az áttelepítettek számára.

A tervezet vitája hónapok óta zajlik a londoni parlamentben, miután a felső kamara – ahol a Konzervatív Pártnak nincs többsége – folyamatosan olyan módosításokkal egészíti ki az indítványt, amelyeket a kormány nem támogat.

A törvénytervezet január óta már háromszor járta meg az utat oda-vissza a két kamara között. A brit parlamentarizmus előírásai szerint egy-egy indítványból csak akkor lehet törvény, ha az alsóház és a Lordok Háza konszenzusra jut a tervezet szövegéről.

Rishi Sunak hétfői sajtóértekezletén kijelentette ugyanakkor, hogy

„történjék bármi”, a ruandai járatok fel fognak szállni.

Úgy fogalmazott: a repülőgépek rendszeres ritmusban, havonta többször indulnak majd útnak Ruanda felé, „folyamatosan egészen addig, amíg a csónakokat nem sikerül megállítani”.

Kijelentette: a brit kormány kegyetlen, globális kiterjedésű embercsempészbandákkal áll harcban, és ezeket a szervezeteket egyáltalán nem érdekli, hogy emberéleteket kockáztatnak, amikor útnak indítják a tengeri utazásra alkalmatlan csónakokat Nagy-Britannia felé.

Rishi Sunak elmondta: az idén eddig kilencen vesztették életüket az átkelési kísérletek közben, köztük egy hétéves kislány. A kormányfő szerint a brit hatóságok csaknem ezer embert vettek őrizetbe embercsempészet gyanújával, ötezer bankszámlát zároltak, és az eddig lezajlott, elmarasztaló ítéletekkel zárult büntetőeljárásokon a bíróságok összesen ötszáz év börtönbüntetést szabtak ki.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×