Infostart.hu
eur:
359.91
usd:
316.52
bux:
144473.37
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
A brit parlament felvételén Rishi Sunak brit miniszterelnök (jobbról,középen) tájékoztatást ad az Izrael ellen végrehajtott iráni rakéta- és dróntámadásról a törvényhozás alsóházában, Londonban 2024. április 15-én. Sunak szerint Izrael biztonságának szavatolása a közel-keleti térség békéjének alapvető feltétele, de véget kell vetni a Gázai övezetben dúló konfliktusnak is.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Itt a vége: elfogadta a brit parlament az illegális migráció sarokkövének számító törvényt

Hónapokig tartó vita után elfogadta kedden a brit parlament a Nagy-Britanniába illegálisan belépő menedékkérők ruandai áttelepítéséről szóló terv végrehajtásához szükséges törvénytervezetet.

Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya 2022 áprilisában kötött megállapodást Ruandával arról, hogy az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.

Johnson annak idején azzal érvelt, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország, és a terv - visszatartó hatása révén - alkalmas az embercsempészek üzleti modelljének ellehetetlenítésére is.

A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben jogellenesnek minősítette a tervet. A legmagasabb brit jogi fórum határozata szerint ugyanis a megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket.

A jelenlegi brit miniszterelnök, Rishi Sunak kormánya e végzés megkerülése végett olyan tervezetet dolgozott ki, amely jogszabályban rögzíti, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország.

A most elfogadott törvény így gyakorlatilag kiveszi a bíróságok hatásköréből annak meghatározását, hogy az afrikai ország biztonságosnak tekinthető-e az áttelepítettek számára.

A tervezetet az alsóház már januárban elfogadta. A vita azonban azóta is folyt a londoni parlamentben, miután a Lordok Háza - ahol a kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége - folyamatosan olyan módosításokkal egészítette ki az indítványt, amelyeket a kormány nem támogatott.

A törvénytervezet január óta nyolcszor járta meg az utat oda-vissza a két kamara között. A brit parlamentarizmus előírásai szerint egy-egy indítványból csak akkor lehet törvény, ha a két ház konszenzusra jut a tervezet szövegéről.

Miután azonban az alsóház a felső kamara által a tervezethez csatolt módosításokat rendre kiszavazta a törvényszövegből, a Lordok Háza a kedd hajnalba nyúló utolsó vitanapon egyhangú határozattal úgy döntött, hogy lezárja a vitát és nem ragaszkodik tovább a kormány indítványának módosításához.

A tervezetet így III. Károly király formális jóváhagyása után a héten jogszabályba lehet iktatni.

Az utolsó vitanap előtt Rishi Sunak brit miniszterelnök indulatos hangvételű sajtótájékoztatón szólította fel a Lordok Házát, hogy ne késleltesse tovább a Nagy-Britanniába illegális módon érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervének végrehajtását.

Sunak a helyszín megnevezése nélkül elmondta: a kormány már készenlétbe helyezett egy repülőteret, kereskedelmi charterjáratokat bérelt és ötszáz embert képzett ki arra, hogy az áttelepítendőket Ruandába kísérjék.

A kormányfő szerint az első járatok 10-12 hét múlva szállhatnak fel, és a repülőgépek havonta többször indulnak majd útnak Ruanda felé, "folyamatosan egészen addig, amíg a csónakokat nem sikerül megállítani".

Kijelentette:

a brit kormány kegyetlen, globális kiterjedésű embercsempész bandákkal áll harcban, és ezeket a szervezeteket egyáltalán nem érdekli, hogy emberéleteket kockáztatnak,

amikor útnak indítják a tengeri utazásra alkalmatlan csónakokat Nagy-Britannia felé.

Rishi Sunak elmondta: az idén eddig kilencen vesztették életüket az átkelési kísérletek közben, köztük egy hétéves kislány.

Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
Emelkedtek az európai tőzsdék, Amerika vegyesen zárt

Emelkedtek az európai tőzsdék, Amerika vegyesen zárt

Jó hangulatban indul a hét a piacokon, miután az elmúlt órákban nem támadta tovább egymást az Egyesült Államok és Irán. Sőt, utóbbi jelezte, hogy felfüggeszti a támadásokat, amennyiben az USA is így tesz.  A hírre meredeken esik az olajár és már láthattunk egy felpattanást Ázsiában, de Európában is nagyobb emelkedéssel kezdődött a hét. Az amerikai tőzsdék is felfelé kezdték a kereskedést, a lendület azonban hamar elfogyott, ezúttal is a technológiai papírok kerültek erősebb nyomás alá. Az eladási hullám eredményeképp az amerikai tőzsdék vegyesen is zártak, bár a nap végére az S&P 500 zöldbe fordult. Ami a gazdasági eseményeket illeti, Németországban hétfőn megérkezett az IFO gazdasági hangulatindex friss adata, míg Amerikában a tartós fogyasztási cikkek rendelésállományáról közöltek statisztikát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×