A legfrissebb felmérések szerint a 2013-ban alapított, mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt idén akár már tartományi miniszterelnököt is adhat, ami "történelmi fegyverténynek" számítana.
A tíz évvel ezelőtt alakult párt csillaga gyorsan emelkedett, 2017-ben már bejutott a Bundestagba, ahol a szavazatok 12,6 százalékával a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD után a harmadik legerősebb párttá vált. Ettől kezdve nem volt megállás, amit mindenekelőtt a liberális bevándorlási politika elleni fellépésének köszönhetett. Különösen a szövetségi köztársaság keleti felében, az egykori NDK területén növekedett gyors ütemben támogatottsága, de fokozatosan erősödött az ország nyugati felében is.
Mindezt jelezte, hogy az októberben tartott bajorországi választásokon a konzervatív CSU, Hessenben annak testvérpártja, a CDU után a második legerősebb párt lett, "utcahosszal" megelőzve a kormánykoalíció pártjait.
A hivatalos menekültpolitika bírálata mellett nagy hangsúlyt helyez a német lakosság szociális támogatására, az Európai Unióból való kilépés korábbi célja helyett immár a német érdekek fokozottabb képviseletét szorgalmazza. Mindennek nyomán az elmúlt hónapokban Németország keleti felében sorra önkormányzati választásokat nyert.
A legfrissebb felmérés szerint
a megkérdezettek többsége már arra számít, hogy az idei esztendőben immár tartományi miniszterelnököt is adhat.
Ebben az évben három keletnémet tartományban tartanak választásokat: Szászországban, Türingiában és Brandenburgban. A YouGov közvélemény-kutató intézet szerint a németek többsége országos méretekben arra számít, hogy a szeptemberi választásokon a három tartomány "legalább egyikében" az AfD abszolút többséget szerez, ami azt jelenti, hogy miniszterelnököt állíthat.
A felmérés szerint a válaszadók 53 százaléka tartja valószínűnek et a forgatókönyvet, és mindössze 32 százalék van ellenkező véleményen. Az ország keleti felében ugyanakkor már 58 százalék azoknak az aránya, akik AfD-s tartományi miniszterelnökre "fogadnak".
A három tartományban különböző összetételű koalíciós kormányok vannak hatalmon, ugyanakkor egyelőre valamennyi párt kizárja az AfD-vel való koalíciót. A radikális jobboldali párt a dolgok jelenlegi állása szerint ezért
csak akkor adhat tartományi miniszterelnököt, ha a választásokon abszolút többséget szerez.
A felmérés szerint ugyanakkor a megkérdezettek 42 százaléka azon a véleményen van, hogy az AfD-től való elzárkózás legalábbis a CDU-t illetően aligha lesz tartós, azaz – mint vélekednek – a konzervatív párt, illetve a CDU/CSU pártszövetség hajlandó lesz együttműködni az AfD-vel tartományi, sőt szövetségi szinten is.
A közvélemény-kutatás része volt az is, hogy a megkérdezettek a 2025 őszén tartandó országos parlamenti választások esélyeit. A válaszadók 59 százaléka vélekedett úgy, hogy a CDU/CSU lesz a legerősebb, míg 27 százalék az AfD-t tartja befutónak. Mindössze 16 százalékuk gondolja úgy, hogy 2021 szeptemberéhez hasonlóan ismét a szociáldemokrata SPD végezhet az első helyen.
Az AfD szinte mindezzel egyidőben jelentette be, hogy a párt tagjainak száma a múlt évben 11 ezerrel nőtt. A taglétszám immár meghaladja a 40 ezret.
