A bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző Szabadságpárt a voksok 25 százalékát szerezte meg a Hollandiában tartott előre hozott parlamenti választásokon. A PVV megduplázta támogatottságát a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest, csaknem 2,5 millió ember szavazott rá.

Az elemzők többsége egyetért abban, hogy a győzelmet Wilders pártja mindenekelőtt a menekültügyi, a bevándorlást határozottan ellenző politikájának, valamint a megélhetési költségek mérséklésére tett ígéreteinek köszönheti. A nemzetközi közvélemény a következő időszakban leginkább azt figyeli majd, sikerül-e kormány alakítania Geert Wildersnek, és ha igen, milyen változtatásokat szorgalmaz majd a bevándorláspolitikát illetően.

Sayfo Omar az InfoRádióban elmondta: a tömeges bevándorlás már az 1960-as években megkezdődött Hollandiában, amikor államközi munkaerő-kölcsönzési szerződéseknek köszönhetően elsősorban törökök és marokkóiak érkeztek a németalföldi országba. Később pedig volt gyarmatok (Suriname, Indonézia) lakói döntöttek úgy tömegesen, hogy Hollandiában folytatják az életüket.

„Napjainkban hozzávetőleg a holland lakosság 10 százalékát teszik ki az Európán kívül érkező bevándorlók”

– tette hozzá a kutató.

Mint fogalmazott, a korábbi években, évtizedekben ugyan időnként jelentkeztek bizonyos problémák, de alapvetően megszokta a bevándorlók jelenlétét a holland társadalom. Az elmúlt években azonban jelentős mértékben fokozódott a bevándorlás az országba, méghozzá annyira, hogy „ez már szétfeszítette a társadalom tűrőképességét.” Csak a tavalyi esztendőben 403 ezer ember érkezett Hollandiába, miközben 179 ezren hagyták el az országot. Ukrajnából, illetve különböző EU-tagállamokból összesen 108 ezer menekült jött 2022-ben, ami tarthatatlan állapotot idézett elő,

lakhatási válság alakult ki.

Sayfo Omar közölte: mostani becslések szerint 390 ezer lakóingatlan hiányzik az országból, ami leginkább a külföldiek jelenlétének tudható be. „Számos botrányos ügy járta be a közösségi és a mainstream médiát a befogadóközpontok körüli állapotokról, egyéb utcai csetepatékról, ami már egy kicsit sok volt az alapvetően konformista holland társadalomnak” – fejtegette.

Ugyan még nem alakult meg az új kormánykoalíció, zajlanak a tárgyalások és sok még a bizonytalanság, de több elemző, szakértő arra számít, hogy jelentős fordulat következik be a holland bevándorláspolitikában. Sayfo Omar emlékeztetett, hogy júliusban éppen a bevándorlásügy körüli viták miatt bukott meg az akkor hivatalban lévő kormánykoalíció. Mint mondta, a négy legerősebb frakcióból három is „szigorítaná vagy teljesen eltörölné a bevándorlást átmenetileg”, ami a számok tükrében azt jelenti, hogy a parlament 150 tagjából hozzávetőleg 90-95-en tartoznak olyan frakciókhoz, amelyek a szigorítást szorgalmazzák.

A kutató meglátása szerint „nagyon különböző víziók csapnak össze” a holland politikai színtéren. Vannak, akik a menedékkérők lehetőségeit korlátoznák, mások azt az álláspontot képviselik, hogy az EU-s polgárokkal szemben is szigorítani kellene. Hollandiában ugyanis rekordalacsonyan, 3,6 százalékon áll a munkanélküliség, vagyis jelenleg „nincs égető szükség külföldi dolgos kezekre.”

Mennyire szalonképes Geert Wilders?

Sayfo Omar is egyetért azokkal a kommentárokkal, melyek szerint Geert Wilders a bevándorláspolitikával kapcsolatban megfogalmazott kritikáinak is köszönheti a választásokon elért sikert. Jelen állás szerint 37 képviselője lesz a holland parlamentben a Szabadságpártnak, amely ezzel a valaha volt legjobb eredményét abszolválta. A szakértő szerint ez nagyon megdöbbentette az emberek egy részét, mert

Wilders karaktere és politikája „nem teljes mértékben kompatibilis vagy szimpatikus számos holland számára.”

Hozzátette: sokaknak nem tetszett, hogy a közelmúltig nem vállalt vitákat, valamint az sem, hogy a pártját tanácsadók egy kisebb, szűk körével vezeti. „Az alapvetően átláthatóságra és kompromisszumokra épülő holland politikában ez egy nagyon furcsa hatalomgyakorlási mód, de ennek ellenére egyre többen szavaznak rá” – magyarázta.

Nehéz ügy lesz

Az elemző úgy véli, bár Geert Wilders nagy sikert ért el, nehéz tárgyalások várnak rá, nem lesz könnyű feladat számára a kormányalakítás. Sayfo Omar felidézte, hogy legutóbb 299 napig húzódott el a koalíció megalakítása, és akkor nem voltak olyan mély ellentétek az egyes felek között, mint most. Meglátása szerint nem áll fel egyhamar az új kormány Hollandiában. Ami biztos: a korábbi miniszterelnök, Mark Rutte pártja, a VVD egyértelműsítette: nem akar koalícióra lépni Wildersszel, viszont „kívülről hajlandó lenne támogatni” egy ilyen koalíciót. A Pieter Omtzigt által vezetett NSC viszont – amely a negyedik legerősebb frakció – fogékony arra, hogy együtt kormányozzon Wildersszel.

Sayfo Omar elmondta: két opció látszik körvonalazódni. Az egyik egy „gyenge, Geert Wilders részvételével működő” koalíció, a másik pedig egy Wilders-ellenes, amiben más pártok is benne lennének, többek között Frans Timmermansék (az Európai Bizottság korábbi alelnöke) és egyéb olyan baloldali erők, amelyek korábban nem akartak szigorítani a bevándorláspolitikán. „Ugyanakkor feltételezhető, hogy ekkora társadalmi nyomás mellett ők is hajlamosak lesznek majd egy picit félrenézni, és engedni a népakaratnak” – összegzett az elemző.