eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Vlagyimir Putyin orosz elnök a IX. Nemzetközi Kulturális Fórum – Egyesült Kultúrák Fóruma című esemény plenáris ülésén Szentpéterváron 2023. november 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Pavel Bednyjakov

Vlagyimir Putyin: a Nyugat az államok szuverenitása ellen használja az emberi jogok doktrínáját

Mindvégig elfogultak voltak az emberi jogokra szakosodott nemzetközi intézmények az ukrajnai konfliktus során - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 75. évfordulója alkalmából Moszkvában megrendezett nemzetközi konferencia résztvőihez intézett köszöntőjében.

"Sajnos a Donyec-medencei és novorossziai (dél-ukrajnai, az orosz hivatalos szóhasználatban) konfliktus története során az emberi jogok garantálására és előmozdítására hivatott nemzetközi intézmények - az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Európa Tanács és mások - elfogultnak és a feladataik ellátására képtelennek bizonyultak " - mondta Kreml honlapján közölt köszöntőben.

Putyin szerint Oroszországnak a "nyilvánvaló elfogultságuk" miatt "fel kellett adnia tagságát" a szakosodott szervezetekben, miközben továbbra is egyértelműen teljesíti emberi jogi kötelezettségeit. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösségben viszont kialakult a konstruktív párbeszéd, és az alapvető változások iránti igény.

"Szükség van az emberi jogok biztosításának méltányos megközelítésére, amely a kölcsönös tiszteleten alapulna, és figyelembe venné az államok kulturális és történelmi fejlődésének sajátosságait" - fogalmazott az orosz vezető, hozzátéve, hogy a civil társadalom intézményeinek jelentős szerepet kell játszaniuk ennek a célnak az elérésében.

"Hangsúlyozom, hogy a jelenlegi mély válság annak következménye, hogy

a kollektív Nyugat országai folyamatosan arra törekszenek, hogy az emberi jogok doktrínáját az államok szuverenitásának megsemmisítésére és a saját uralmuk biztosítására használják fel"

- hangoztatta Putyin.

Valerij Fagyejev, a civil társadalom és az emberi jogok fejlesztésével foglalkozó orosz elnöki tanács vezetője kezdeményezte, hogy a Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló BRICS csoportosulás a jövő évben Kazanyban megtartandó csúcstalálkozóján kezdjen párbeszédet a nem kormányzati szervezetek olyan rendszerének létrehozásáról, amely alternatívát jelentene a nyugati hálózattal szemben.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×