Infostart.hu
eur:
364.15
usd:
309.02
bux:
137083.73
2026. április 17. péntek Rudolf
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Olvadnak az RMDSZ nélküli kormánypártok

A Romániában kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a - néppárti (EPP) tagsággal rendelkező - Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségének további csökkenését, illetve az ellenzéki pártok erősödését mutatja egy friss felmérés, amelyet szerdán ismertetett a bukaresti sajtó.

Az INSCOP közvéleménykutató júniusban rögzített adatsora szerint továbbra is a PSD kapná a legtöbb voksot, ha vasárnap rendeznének parlamenti választást Romániában, de már csak a szavazatok 28,7 százalékára számíthat, a két évvel ezelőtti 30,2, illetve a kormányra lépése előtt (2021 októberében), még ellenzéki pártként mért 36,6 százalékos támogatottságához képest.

A 2020-as parlamenti választások óta folyamatosan kormányon lévő PNL népszerűségét most 18 százalékra mérték, ami

több mint nyolc százalékpontos csökkenést jelent

2021 júniusához képest (26,6 százalék).

A választások utáni jobbközép koalícióban a PNL-lel és az RMDSZ-szel együtt kormányt alakító, majd 2021 őszén ellenzékbe vonult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) idén fokozatosan erősödött, és a télen mért 9,3 százalékos mélypontról júniusig 12,7 százalékig emelkedett a támogatottsága, ez azonban még mindig elmarad a két évvel ezelőtti - még kormánypártként mért - 13,2 százaléktól.

Bár az eltelt két évben erősen hullámzó értékeket mutatott, a mindvégig ellenzékben lévő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) összeségében jelentős erősödő tendenciát mutatott, és 20,1 százalékos támogatottságával jelenleg is a második legnépszerűbb pártnak számít a PSD után. Két évvel ezelőtt a többi parlamenti párt által szélsőségesnek bélyegzett AUR még 14,2 százalékon állt, miután 2020 decemberében sokakat az is meglepett, hogy a voksok 9 százalékát megszerezve parlamenti képviselethez jutott.

Az adatsort közösségi oldalán közlő Remus Stefureac INSCOP-igazgató úgy értékelte:

szoros küzdelemre lehet számítani a 2024-es választási évben.

A politológus szerint ebben a helyzetben "életbevágó", hogy a pártok felismerjék a választókat valóban foglalkoztató témákat, "felelősen, tisztességgel" kommunikáljanak, és minél kevesebb teret engedjenek a "féktelen populizmusnak".

Az utóbbi két év politikai tendenciáit elemző INSCOP-igazgató bejegyzésében nem ismertette a júniusi felmérésnek az RMDSZ támogatottságáról szóló adatait.

Romániában 2024-ben európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztást is rendeznek.

(A nyitóképen: Marcel Ciolacu román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke.)

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×